Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ








Üzenőfal


Név:

Üzenet:



Hírek


Szavazás






ERDÉLYI MŰEMLÉKEK

SZATMÁR MEGYE

"Őseidnek gyökeréhez, Nemzetednek szent hitéhez, Ne légy hűtlen soha!"

 

 

 

Örülök, hogy e honlapra tévedt, egy kis időutazásra szeretném invitálni Önt, a múltba, bemutatni megyénk, Szatmár megye műemlékeit (a mai szemmel és ahogyan az elődök látták), e műemlékek legnagyobb ellensége sajnos az ember, állapotuk siralmas, de reménykedünk...bízunk az emberekben, jóhiszeműségükben, mert csak együtt, közös erővel tudjuk megvédeni nemzeti értékeinket. Látogassunk el hozzájuk, hallgassuk meg beszédüket, mert oly korról regélnek mit érdemes megszívlelnünk, óvjuk őket, amíg még léteznek.

 

 

 

Erdély címere.

 

E címer vörös pólyával vágott pajzs, a felső kék mezőben aranycsőrű, vörös nyelvű,jobbra néző emelkedő sas, mint a magyar megyék címere; jobbra tőle arany nap, balról megújhodó ezüst hold a székelyek címere; az alsó arany mezőben pedig hét vörös vár a szászok címere. Erdély színe: vörös, sárga és a kék volt.

 

ERDÉLY

 

... Titokzatos, varázsos szó; történelmet, legendát, álmot és valóságot egyszerre idéz. Magyarnak, románnak, szásznak más ,más árnyalásban. Erdélyben, a történelmi Erdélyben esett meg a gyönyörű csoda, hiteti az álom, hogy három nép élt benne ezer esztendőn keresztül, egymás mellett, s mind a három nép megőrizte a maga kultúráját, és gazdagodott is egymás színeivel. Erdélyben mondták ki először Európában, már a 16. században a vallás és gondolatszabadságot: mindenki kövesse a hitet, amelyet akar, csak az új hit követői ne bántalmazzák a régieket. A szászoknak külön himnuszuk van az eltartó erdélyi földről. A románok fennhangon vallják: hamarabb jelent meg román könyv Erdélyben, mint a vajdaságokban; a román felvilágosodásnak ez a föld adta az erdélyi iskolát. A magyarság történeti tudatában meg egyenesen a nemzeti fejedelemség korát idézi Erdély: Bocskait, Bethlent, Rákóczit; a magyar kultúra drága bölcsőhelyét, Apáczai Csere János, Mikes Kelemen, a Bolyaiak, Kemény Zsigmond, Arany János és Ady Endre szülőföldjét. balladákat a tizenkét kőművesről, székely keserveseket és kalotaszegi varrottasokat.

Erdély nevét Erdőelvéből származtatja. Első latin említése 1077-ből maradt fenn, előbb Ultrasylvania néven, majd Transylvania formájában. A magyar név a 13. és 14. században tűnik fel, s innen származik a román Ardeal, amely a latinos szóhasználat alapján lesz ma Transylvania. Az Erdélyben letelepedett szászok a Siebenbürgert, a Hétvár nevet használják, azokét, akik a 12. században a terület védelmét látták el (Dés, Doboka, Kolozsvár, Torda, Küküllő, Gyulafehérvár és Hunyadvár). Mindez a régi Erdélyre vonatkozik, az újhoz hozzátartozik a Partium és a Bánát egy része is, ezek alkotják a mostani Erdélyt, amely Románia egyik tartománya. A 15. század végén Erdély lakosságának 60%-a magyar volt, 24%-a román és 16%-a szász. A 18. század elején a háborús pusztítások után a magyarság létszáma 47%-os lett, a románoké 34 és a szászoké 19. A román lakosság a 18. század folyamán a demográfiai hullámmal és a magyar és szász kiváltságosok által kívánt bevándorlással erőteljesen növekedett, és a század végére túlsúlyba került. Az 1910-es népszámlálás Erdélyben anyanyelv szerint 53,8%-a románt, 31,6%-a magyart és 9,8%-a németet, 2%-a jiddist és 0,2%-a cigányt, 2,5%-a más nyelvűt nevezett meg. Az elmúlt nyolcvan esztendőben a román túlsúly tovább növekedett: 1992-ben 73,3% román, 20,7% magyar, 3% német, és 3% egyéb nemzetiségűt tüntettek fel.

Ha Erdélyről van szó, illik megemlítenünk, 90 év telt el azóta. 1920. június 4-én írták alá a Párizs melletti Versailles kastélykertjének Nagy Trianon nevű palotájában a trianoni békeszerződést, a világháború győztes hatalmai és Magyarország mint vesztes állam között létrejött megállapodást. A nemzetgyűlés 1920. november 15-én fogadta el, és 1921. július 31-én emelkedett törvényerőre.

 

1920.június 4. délután 16 óra 30 perc. Emlékezzünk ...

 


"Harangok szólnak most a hideg szélben,
ős harag dúl régen minden magyar szívben.
Családokat testvéreket választott el egykoron,
egy igazságtalan döntés melynek neve Trianon.
Vádolunk hát: 13 370 000 testvérünk erőszakos elvitelével,
232 000 négyzet km országterület eltulajdonításával,
11500 km vasútvonal jogtalan használatával,
13 407 000 lábasjószág elbitorlásával,
10 000 000 hold erdő, és annak vadainak elorzásával.
Ha bárhol egy harang szól, ha fületekbe szél dalol,
ha ablakotokon esőcsepp dobol,
tudnotok kell hát,
hogy nálunk az igazság..."



Erdély vármegyéi és járásai Trianon előtt.

 

...Vannak a világon szebb vidékek. Magosabb hegyek, gazdagabb vizek, fényesebb városok. De békésebb esték, szelídebb szellők, kékebb égbolt, színesebb virágok, békésebb emberek sehol sincsenek Isten szabad ege alatt. De a hangsúly a szabadságon van. Ideje hát,nagyon is ideje, hogy helyrebillenjen a szabadság mérlege Erdély vérrel és könnyel öntözött földje fölött. Ezek a vajúdó idők alkalmat nyújtanak az erdélyi román népnek arra, hogy adósságaikat rendezzék az erdélyi magyarság felé. S ez a vénember bízik abban, és szívből reméli, hogy Erdély románjai eléggé erdélyiek hogy végre-valahára megalkothassanak egy olyan pompás kis országot, melynek minden fiára egyformán süt a nap, s melynek háromnyelvű népe békés egységben élve, mindegyik a maga kultúráján keresztül közelítheti meg Isten országát.

Wass Albert

VÁRAK, KASTÉLYOK,TEMPLOMOK
( sok érdekes Írás)

 

MŰEMLÉKEINK, MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ!

 

Várak,ősi föld és kőművek, némelyek még a kő és bronzkor idején épült, majd tovább fejlesztették a népvándorlás hullámveréseivel idesodort ismeretlen és ismert néptörzsek. Felhasználták az újabb idők stratégái is, kik belőlük építették fel annak a hatalmas várláncnak jó néhány egyedét,melyek a középkorban szinte bevehetetlen erősséggé tették a területet. Ma már a legerősebb védelmi művek sem felelnek meg többé annak a célnak amiért építették. Leszorította a szereplés teréről a száguldó élet, a haditechnika fejlettsége. Pusztulásnak indultak, pusztulásukat nagymértékben, siettette az is, hogy köveiket igen sok esetben új építkezésekhez használták fel. Valóban, ahogy ők elmúlnak,úgy múlik el minden, mert a Természetben semmi sem állandó, semmi sem örök! Mikó Imre,az 1859-ben megalakult Erdélyi Múzeum Egyesület alapítója és első elnöke külön felhívta a figyelmet arra, hogy próbáljuk védeni és menteni az elődök által ránk hagyott értékeket, mert létünk jogosultságát ezek bizonyítják a legjobban.

 

A PARTIUM

 

Partium a mai Románia legnyugatibb részén található történelmi, földrajzi terület.Olykor magyarosan "Részek" néven is említik.Nem a történelmi Erdély része, attól különálló terület, amely közigazgatásilag hol Erdélyhez, hol Magyarország, hol a Habsburg Birodalomhoz tartozott. A Partium elnevezést a hivatalos romániai közigazgatásban nem használják. A román felfogás szerint a Partium a tágabb értelemben vett Erdélyhez tartozik. A magyar lakossága azonban általában ma is Partiumnak nevezi a területet és megkülönbözteti azt a történelmi Erdély területétől. A Partium magában foglalta a mai Bihar, Szilágy és Szatmár megyék területét.(Az 1571. évi speyeri szerződés értelmében ide tartoztak: Máramaros vármegye, Bihar vármegye, Zaránd vármegye, Közép-Szolnok vármegye, Kraszna vármegye és Kővár vidéke, de később a Partium része lett még Arad és Szörény vármegye is).

SZATMÁR MEGYE

Szatmár vármegye címere

 

A középső sorban egy hétszer-vágott mező fejezte ki a Szamos, Túr, Kraszna és Tisza folyók helyi jelentőségét. Középen a Kaplony nemzetség emblémája, a Károlyi család címere állt, míg a jobb szélen egy búzakalász ábrázolta a termékeny síkságot. A címer alsó sorában egy szőlőfürt jelképezte a bortermő vidéket, mellett egy szarvas, valamint egy makk utalt a vármegye gazdag erdővilágára. Ez a címer egészen 1919-ig volt életben.A rendszerváltást követően,a kommunizmus megszűnésével Szatmár megye is címer nélkül maradt. A megye vezetősége tervbe vette egy saját címer elfogadtatását.

A két világháború közti időszakban a román adminisztráció négy osztatósra egyszerűsítette Szatmár Vármegye egyediként számon tartott történelmi jelképét. Az 1920 és 1940 között használt címeren mindössze egy szarvas, egy almafa, egy szőlőfürt, egy búzakalász, és egy vártorony szerepelt. Ebben az időszakban területileg már egy jóval kisebb Szatmár megyéről beszélünk.

A II. világháború után egészen 1968-ig nem volt címere a megyének. Ezt követően újraszervezték a megyét, és egy kommunista címert is bevezettek. Ez a címer szintén egy négyosztatós jelkép volt, amely dák harci eszközöket, búzakalászt, ipari teljesítményt kifejező munkaeszközöket és avasi népi tradíciókat idéző kalapot ábrázolt, közepén a román állam jelképével. Egészen 1990-ig ezt a címert használták.

Az új címer

 

Hosszas javaslattételek után a Megyei Tanács végül elfogadta a címert, amely kísértetiesen hasonlít a két világháború között használthoz. Az akkori címerben egy stilizált vár volt látható, amely nem hasonlított annyira az erdődi várhoz, ezzel viszont reprezentatívabb volt és a motívumok is kicsit másként néztek ki - az almafa például kerek volt.(2012.12.18.)

Szatmár vármegyének mindene van, a mi a természetért rajongó lelkületet a változatosság örömeivel tölti el; s a ki csak ezt az egy vármegyét ismerné is meg nagy Magyarországból, az körülbelül tiszta fogalmat alkothatna az egészről; hisz hazánk határai között is ugyanazok a képek váltakoznak nagyban: az alföldi rónák, a melyek belenyúlnak Szatmár vármegyébe s nagy részét elfoglalják; a szelíd domblánczok, a minők a Szilágyság felé haladtunkban kerülnek utunkba, s a kék hegyek rejtelmes világa, a miből akkor kapunk, ha Máramaros irányában révedez tekintetünk, onnan tovább Nagybánya tájára, a Rozsályig, a Guttinig és délkeletre a Bükkig.

Folyók és patakok öntözik ezt a területet; a Szamos meg a Kraszna főképen Szatmár vármegyéé; a legnagyobb magyar folyó pedig, a szőke Tisza, ott siklik el éjszaki határán. Mintha álmodnám, a mikor fölidézem a régi képeket, a melyek közül az idők során sok megváltozott és átalakult. Ma már bizonyára alig ismerne rá, a ki egy pár évtized óta nem járt arra. Az emberi kultura folytonosan épít és fejleszt; de a fejlődés nyomán egyszersmind temérdek pusztulás van; a régieknek az elmulása, a mik közül, igaz, sokért nem kár; de van köztök olyan is, a mit akárhányan visszasírnak, s még csak maradiaknak sem lehet őket tartani e miatt.

Gondolataim távlatában ott látom Nagykárolyt, az én időmben még ugyancsak poros utczáival, terpeszkedő vármegyeházával, piarista gimnáziumával, pohos templomával, sivatag nagy piaczával, grófi kastélyával és parkjával, a piacz közepén ácsorgó czédulaházával; …aztán a mi eperfás, papsajtos udvarunkkal, diófás nagy kertünkkel; a város alatt terülő postaréttel, a melyen túl látszik a kaplonyi ferenczrendi zárda kéttornyos temploma. Mindezen túl következik a láp; a valamikor szinte mérhetetlenül nagy mocsárvilágnak, az Ecsedi-lápnak, kaplonyi nyúlványa.

Csak volt!

A szatmármegyei síkság, ott Mátészalka, Nagykároly és Szatmár városa között, beleveszett még nem is olyan régen az ecsedi lápba. Még a szívem is nagyobbat dobban, ha rágondolok, erre a maga nemében páratlan tündérvilágra, a mit a czivilizáczió s az emberi haladás halálra ítélt, és a melynek a szépségeiről, érdekességéről, sőt némely szempontból értékes voltáról is, maholnap senki se beszélhet már személyes tapasztalatai nyomán. Hisz lassanként mindnyájan elmúlunk, a kik még ismertük. Egykoron százezer holdra nyúlt ki a nádasok és mocsarak országa; a sóhajtó nád beszélgetett a susogó sással; a zsombikos ezernyi ezer bozontos üstökkel lapult meg; ott volt az ismeretlen titokzatosságok hazája; a végtelen útvesztő, a miben el nem igazodhatott más, csak a ki jóformán ott született s az egész életét a lápon, meg a lápok környékén töltötte. Pákásznak, halásznak, csikásznak volt Eldorádója a láp; eltartotta a környékén települt falvakat, a melyek lakossága bár egyszerűen, de jobbára megélt belőle.

Tömérdek volt a szárnyas vad, a mit a lápkörnyéki ember "vizifíreg"-nek nevezett. Jól megnyújtotta a "fíreg"-ben az "í"-t, amúgy szatmármegyeiesen, hogy könnyen rá lehessen ismerni: hova való. Pedig a szatmármegyei magyar nyelv általában a legtisztább, legszebb, legigazibb, ezt az egy hosszu "í"-t kivéve, a mivel az "é"-t cseréli ki a szatmári ember.

Bársony István.

ADATOK A MEGYÉRŐL.

Szatmár vármegye területe: 6491.23 km2, lakosainak száma: 323.768 fő. Szatmár vármegye 9 járásra oszlik és van benne 1 szabad királyi város és 3 rendezett tanácsú város, 15 nagy- és 288 kisközség, továbbá 628 puszta és telep. A községek általában véve középnagyságúak, 2000-nél több lakosa 19 községnek van; legnépesebbek: Szatmárnémeti 20736, Nagykároly 13475, Nagybánya 9838, Felsőbánya 4816, Mátészalka 4589, Szaniszló 4252 és Szinyérváralja 4008 lak. Székhelye Nagykároly. Az országgyűlésbe a vármegye 8, Szatmárnémeti városa 1 képviselőt küld.

  • Nagykárolyi járás, székhelye Nagykároly
  • Szatmárnémeti járás, székhelye Szatmárnémeti
  • Csengeri járás, székhelye Csenger
  • Fehérgyarmati járás, székhelye Fehérgyarmat
  • Mátészalkai járás, székhelye Mátészalka
  • Szinérváraljai járás, székhelye Szinérváralja
  • Nagybányai járás, székhelye Nagybánya
  • Nagysomkúti járás, székhelye Nagysomkút
  • Erdődi járás, székhelye Erdőd
Szatmár vármegye térképe.

A királyi vármegyéket, mint az államhatalom és igazgatás területi szervezeteit Szent István hozta létre. A királyvármegyékből a 13. században nemesi vármegyék alakultak. A 15.-17. században a vármegyéknek még nem volt állandó székhelye. A megyegyűléseket az éppen tisztségviselő alispán lakóhelyén tartották. Az 1722-23. évi országgyűlésen törvényt hoztak a megyeszékhelyekről, ahol a rendelkezés szerint székházat, levéltárat és börtönt kellett építeni. Szatmár vármegye székhelye a 18. századtól Nagykároly lett.Gazdasági központja Szatmárnémeti, az un. vásárvonalon alakult ki. Fekvését tekintve a Nagy Magyar Alföld észak-keleti sarkában terült el. A vármegye középen elkeskenyedett és két oldalt kiszélesedett. Nyugati fele a Hajdúságnak és a Nyírségnek sík folytatása, keleti fele pedig az erdélyi hegyes vidék előrésze. A vármegye felületét két fő részre oszthattuk. A nagyobbik része szinte teljesen az alföldre esett, melynek jellegét is örökölte. A területet a Szamos osztotta két részre. Tőle délre homokos síkság helyezkedett el. Ettől délre és keletre már szikes agyagtalaj volt található.A Szamostól északra a Tiszáig dús, kövér talaj, lapos, fekete agyag-terület a jellemző. Keleten viszont erős hegyi jelleg figyelhető meg. A vármegye síkságának tengerszint feletti magasságát 100 és 165 méter között lehetett megállapítani. A Tiszahát és Szamosköz egyes tájai a mélyebb részeken helyezkedett el. A síkságot a Kraszna, a Szamos és a Túr szeli át. Korábban mocsarak borították ezt a területet, melyet a folyók áradásai tápláltak. A Kraszna, a Szamos és a Túr-köz mindig nagyon árvizes rész volt.

Szatmár vármegye nagyobbik fele síkság, keleti részében az Avas, Gutin (1447m) és a Bükk emelkednek. Folyóvizei a Tisza, Szamos, Lápos, Kapnik, Túr, Kraszna és a Homoród. Itt van az Ecsedi láp. Ásványos forrásai a bikszádi, túr-vékonyai és avas vámfalusi. Ásványos kincsei bőven vannak, nevezetesen arany, ezüst, ólom, réz, ón, kén és kőszén. Földje termékeny, gabonán kívül dohány, dinnye, gyümölcs és bor terem. Az állattenyésztés elég virágzó. A lakosok közt van 198,429 magyar, 13,883 német, 107,947 oláh és 1344 rutén. Az iparból csak a bánya és kohóiparnak van jelentősége. Van 250 km. törvényhatósági útja. Közművelődési állapota ki nem elégítő, van 432 nép és 16 egyéb iskolája. A vármegye 9 járásra oszlik, van benne 1 szabad királyi város (Szatmár-Németi), 3 rendezett tanácsú város (Felsőbánya, Nagybánya, Nagy-Károly), 15 nagy és 287 kisközség. Legnépesebb községek: Szatmár-Németi 20,736, Nagy-Károly 13,475 és Nagybánya 9838 lakossal. Székhelye Nagy-Károly rendezett tanácsú város.

 

KŐVÁRAK A TÖRTÉNELMI SZATMÁR VÁRMEGYÉBEN:
  • Bátor vára
  • Ecsed vára
  • Erdőd vára
  • Nagykárolyi várkastély
  • Aranyosmeggyes várkastélya
  • Nagybánya vára
  • Szatmár vára
  • Szinyér vára
Nyírbátor vára.

 

A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban, már a középkorban volt a Báthori családnak egy udvarháza, amelyet a XV. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a XVI. században várkastélynak, illetve várnak említenek. Először 1549-ben tesznek említést a várkastélyról, mely ekkor még jelentős szereppel bírt, de a XVIII. századra már erősen romos állapotba került. Még ekkor is volt azonban használható része, amiből magtárt hoztak létre. A végzett ásatások alapján nagy valószínűséggel állítható, hogy a pince és a felmenő falak is a várkastély épen maradt részéből származnak, aminek építését egyébként a XV-XVI. század fordulóján már reneszánsz stílusban fejezték be. A Báthori Várkastélyt 2006-ban újjáépítették – ennek köszönhetően ma már látogatható –, hiszen ez a korabeli kastély egyetlen olyan részlete, ami felmenő falaiban középkori maradványokat őriz.

Ecsed vára.

 

A vár megépítésének dátuma 1353. A vár fő erőssége a körülötte lévő láp volt. A lápon hajók nem közlekedhettek, vize alig volt, a sekély víz alatt posvány, sár terült el, melyen a hajók megfeneklettek. Ha az ember gyalogosan a lápra tévedt, beleveszett. Legfeljebb kis csónakokkal tudtak járni-kelni azok a pákászok, halászok, akik ismerték a láp minden zugát, s tudták, hogy hol nem akad fönn a csónak. Ilyen láp vette körül három oldalról az Ecsedi várat. A negyedik oldalon pedig a szárazföld felől, olyan messze esett az ágyúk elhelyezését lehetővé tevő biztos talaj, hogy onnan a golyók nem értek el a várfalakig. A Báthoriak több évszázadon keresztül voltak a vár és a hozzá tartozó község urai. 1492-ben Báthori András nagy költséggel megerősítette, ettől kezdve a vármegye egyik legfontosabb erőssége volt, és az erdélyi fejedelmek és a magyar királyok közötti harcokban nagy szerepet játszott, különösen a XVI. század-ban.1711-ben a Szatmári béke kimondta a vár megsemmisítését. 1718-ban a Habsburgok leromboltatták. Köveit templomok és házak építéséhez hordták szét.

 

Nagybánya városerődítés.

 

A helységet 1329-ben civitas Rivuli Dominarum, 1332-ben Rivulus Dominarum néven említik. A várost 1142-ben II. Géza magyar király által itt letelepített szászok alapították. 1347-ben a település köré palánkot vontak, sáncokat emeltek, és a bástyákkal erősített falak mögött beindultak a nagyszabású építkezések (ekkor tették le a Szent István-templom alapjait is). Mátyás király halálát követően, 1490-ben lengyel csapatok szállták meg a várost, őket a következő évben II. Ulászló király űzte ki innen. 1564-ben és 1557-ben János Zsigmond foglalta el várát, melyet ez utóbbi alkalommal csaknem teljesen leromboltak. 1672-ben a vár német őrségét a kurucok űzték el, de az erősség hamarosan ismét császári kézre került, és a város polgáraival leromboltatták a vár falait, erődítéseit. Ezekből mára mindössze a XV. században épült, kör alaprajzú, zömök Mészárosok tornya maradt meg.

Szinyér vára.

 

A Szamos jobb partján, a Gutin hegylánc legnyugatibb magaslatán, az ún. Várhegyen áll, Szinérváralja (Seini) határában. A 14. század közepétől bukkan fel a Szinyérváralja (Waralya, Zynyrwarallya) helynév, a hatalmas kiterjedesű Szinyéri uradalom központjaként. Felbukkanása pillanatától a szomszédos (Aranyos-)Meggyest birtokló Pok nembéli Meggyesi Móriczok birtokolják, így a két uradalom története szorosan összefonódik. 1492-től, a Meggyesiek magvaszakadtával a Bátoriak birtokolják. E tájban bukkan fel - igen későn - maga a vár: castrum Zynyr, említése is. A 16. század során nem tudunk nagyobb átépítésről, így nem játszik számottevő szerepet. 1563-ban lerombolják. A Várhegy tetejének egészét betölti, nyújtott ovális alaprajzú. Nagyfokú pusztulása miatt nehéz képet alkotni egykorú állapotáról. Szárazárok és földsánc övezi. A földsáncon néhol kőfal nyomai látszanak. A vár belsejének keleti részén kőépítmények romjai figyelhetők meg, köztük egy négyszögű, nagyobb építmény (talán egy torony) alapfalai.

(Erdőd, Nagykároly, Aranyosmeggyes, Szatmár várának részletesebb leírása a következő oldalakon található.)

 

Szamár megye

 

( Judetul Satu Mare) Románia északnyugati részén helyezkedik el. Területe: 4418 km2, lakosainak száma: 366.270 fő.(2007-ben). Szomszédos megyék: keleten, Máramaros, délen Bihar megye és Szilágy megye, nyugaton Szabolcs-Szatmár-Bereg megye(Magyarország), északon Ukrajna. Szatmár megye jelenlegi területe nagyrészt a hajdani Szatmár vármegye területével egyezik meg, kivéve a keletre fekvő Nagybányát és környékét valamint az északon elterülő a Kraszna, a Túr, a Szamos és a Tisza folyók összefolyásának vidékét. A megmaradt területekhez északkeleten a hajdani Ugocsa megye déli része adódott valamint délen, a volt Közép-Szolnok (Szilágy) vármegye északi része. Szatmár megye 64 területi-közigazgatási egységre oszlik, köztük Szatmárnémeti municípium és megyeszékhely, Nagykároly municípium, Tasnád, Avasfelsőfalu, Sárköz és Erdőd városok, és 58 község.

Szatmár megye térképe.

 

 

DOMBORZATA.

 

  1. AVAS hegység
  2. KŐHÁT gerinc
  3. AVASI medence
  4. BÜKK hegység
  5. BÜKKALJAI dombvidék
  6. SZILÁGYSÁGI dombvidék
  7. NYÍRSÉGI síkság
  8. TÚR alföldje
  9. SZAMOS alföld
  10. ECSEDI láp
  11. ÉRMELLÉK alföld
  12. KRASZNA alföld

A megye domborzata rendkívül változatos, mert minden domborzati forma, alföld, domb és hegyvidék is megtalálható rajta. Vannak magas és alacsony alföldek. Magas a Nyírségi (Károlyi) homokvidék: alacsony a Túr, Szamos, Kraszna alföldje valamint az Ecsedi láp és az Érmellék.
A hegyek egy része megyénk északkeleti részén található. Ezeket tűzhányók hozták lére, amelyek később kialudtak. Az Avas hegység (Muntii Oasului) alacsonyabb, szabdaltabb, kúp alakú magaslatok változnak a völgyekkel.
A Kőhát (Muntii Gutin) hegység magasabb lapos hegyhátak és mély völgyek alkotják, helyenként meredek csúcsokkal tarkítva. Itt található megyénk legmagasabb pontja a Nagy Mike csúcs (vf. Pietroasa) 1201 méter. A két hegység között terül el az Avasi medence enyhén hullámos domborzattal.
Megyénk délkeleti részén húzódik a Bükk hegység (Muntii Fagetului). Ez gyűrődés által keletkezett, régi (öreg) lekopott hegység, a fő gerince kb. 500 méter, kemény kőzetekből áll. E hegységből lehordott kőzetekből építették a folyók a Bükkaljai dombvidéket, itt szelíd dombhátak váltakoznak széles völgyekkel.
Megyénk déli részét a Szilágysági halomvidék alkotja.
Jelentősebb folyóvizeink a Tisza, a Szamos, a Túr és a Kraszna.

... a Tisza Zempléntől is elkülöníti a tájat. Bár közös torkolattal, a megyében két folyó ömlik a Tiszába: a Szamos és a Kraszna, előbb azonban mindegyikük külön-külön öntözi meg a hozzácsatlakozó vidéket.

... Azt beszélik, hogy a Kraszna régen kivájt és igazi medrében Majtény mezőváros fölött balfelől a Boart nevű szkita vár mellett Nagykároly mezővárost, továbbá Kaplonyt és sok más falut érintve folyt a Tiszába. Később azonban a Báthory nemzetség, hogy fokozza vára védhetőségét és a víz másoknak is hasznára lehessen, eredeti medréből a folyót Ecsedhez, arra a vidékre vezette át , ahol most folyik.

 

Szatmár vármegye vízei.

Avasvidék Szatmár megyében, az Avas medencében található. Az avasföldieknek sikerült generációról generációra továbbadni mindazt, ami a legértékesebb egy nép számára: a nyelvet, a viseletet és az ősi hagyományokat. Az ősi avasföldi ház tornácos, fából épült, magas, hegyes zsindely- vagy szalmatetővel volt födve. A kapu tölgyfából készült és művészien faragott.

Az avasföldi viseletet egyedi színezet és mintázat díszíti. A népviselet nélkülözhetetlen része a gyöngyökkel vagy tollakkal díszített kalap és a különlegesen sokszínű, geometriai vagy növényi motívumokkal díszített tarisznya.

A bő nyári nadrág vagy a feszes téli harisnya és a fehér vagy fekete guba még a dákok idejéből származik. A női viseletet ugyanez a frissesség, élénkség és eredetiség jellemzi: az élénken színezett kabát geometriai, vagy növényi motívumokkal díszített, a kötény általában sárga vagy piros és virághímzéssel díszített.


A Tövishát kistáj a Szilágyságban, a "hepehupás vén Szilágyban". A terület, melynek magyar lakossága románokkal vegyesen lakik, egykor gazdag népi hagyományokkal rendelkezett. Lakosságának népviseletére jellemző volt a kék szín használata: fekete posztó karimájú kék kalapot, vagy báránybőrből készült kék posztó tetejű sapkát viseltek.

 

Tövisháti táj

 

Hadad a Tövishát kistérség kulturális és gazdasági központja volt régen.

 

A megye legnagyobb erdőségei az egy-két mérföld szélességben Szabolcsból Szatmárba is átterjedő és Nagykároly mezővárosig felhatoló Betulia, vagyis magyarul: Nyírség ama részén vannak, amely délről, Piskolttal kiindulva, a Tiszáig terjed. Nevét a Nyírség a latinul betulának mondott nyírfától vette, amely egykor az itteni erdőségek faanyagát alkotta, de ma már alig felét teszi ki, minthogy helyét azóta a túlnyomóan a tölgyeseknek adta át. A bozót és nyírfa egyébként kedveli ezt a kavicsos talajt. és innen van, hogy ezt a vidéket magyarul Nyírségnek, latinul pedig Betuliának nevezik

A Nyírség hatalmas, mészszegény homok és lösz-homok keverékből álló szigetként ékelődik a környező tájak túlnyomórészt lösz és agyag felszínei közé. Nagykárolytól délkeletre különös tájba fut bele az erre járó: homokdűnék sorakoznak egymás mögött. Felszínének kialakításában a folyók és a szél játszották a legnagyobb szerepet:a folyók hordalékkúpokat és elhagyott medreik mentén vastag üledéket raktak le,melyeket a szél felhalmozott. Az ősi vegetáció képét a száraz és túl nedves gyepekkel váltakozó tölgyerdők határozták meg, napjainkban azonban a természetes tölgyerdők helyett a Nyírség képét ma leginkább a sivár akácosok tarkítják.(!)

 

Nyírségi homokpuszta.

 

AZ ECSEDI LÁP

 

AZ ECSEDI-LÁPOT TÖBB ÍZBEN PRÓBÁLTÁK LECSAPOLNI. EZ ELŐSZÖR NEM JÁRT NAGY SIKERREL, BÁR AZ EREDETI MÉRETÉT ÍGY IS LECSÖKKENTETTÉK.
VÉGÜL AZ UTOLSÓ NAGY MUNKÁVAL, 1900-RA ELVEZETTÉK A LÁPOT ADDIG TÁPLÁLÓ VIZEKET.
PÁR ÉVIG, NÉHOL ÉVTIZEDIG MÉG HARCOLT A TERMÉSZET, DE GYŐZNI MÁR NEM TUDOTT.

 

 

Már több mint 100 éve annak, hogy Magyarország utolsó nagy összefüggő síklápját az Ecsedi-lápot, melynek kiterjedése 40 ezer hektár volt, lecsapolták. A láp kiszárítása nyomán nyert szántóföldeket még ma sem lehet biztonságosan, előre eltervezhető módon hasznosítani. A láp bár súlyos sebeket kapott az éltető víz elvezetésével, mégis elpusztíthatatlannak bizonyult. Élővilága ugyan majdnem teljes mértékben megsemmisült, de még mindig életjeleket ad magáról. Időről időre feltámad, és ilyenkor az itt élők elvesztik féltve megszerzett uralmukat. Gyakoriak a láptüzek, a csapadékosabb években pedig a tőzeg annyira megszívja magát vízzel, hogy a termelés lehetetlenné válik. Már több mint egy évszázad küzdelme ez, hogy a láp harcol megsemmisítése ellen az őt elpusztítani akarókkal.

Milyen volt a láp.Az áttörhetetlen nádtenger inkább a belső területeket foglalta el. Érdekes látvány volt valamely magaslatról, például Sárvár dombjáról széttekinteni a lápon. A gyenge szellőtől is hullámzó terület a zajgó tenger képét mutatta, mely végtelen messzeségig terült el, felületén apróbb-nagyobb zöld szigetekkel: az éger-erdőkkel. A belső, alig ismert és látott óriási területen csak nád, folyófüvekkel és égerfa, alatta finom pázsitjával, tenyészett. Nehéz, valósággal küzdelmes út volt: áttörni a nádtengeren az égererdőig. Minden szál nád erős folyófűvel volt összebogozva a többivel, úgy hogy az úttaposással három méternyi szélességben hajolt meg a vékony, karcsú növény és a mint felszabadúlt a láb alól, azonnal visszaállott eredeti helyére. Több órai kínos vergődés után ér csak véget a nád birodalma. Előttünk az éger-erdő. Felséges kép! Sugár fák nyúlnak fel a magasba, összefont koronákkal, alácsüngő apró tobozokkal. Az egész erdő alját egyenletes zöld pázsitszőnyeg borítja. Minden fa alsó része egy méternél magasabb kúpból nyúlik ki, mely kúpot a szétágazó gyökérzet alkotja. A kúpot is finom pázsit szövi be. És néma csend köröskörül. Mintha az érintetlen őstermészet e birodalmában semmiféle élet sem ütött volna tanyát. Nem is embernek való lakóhely ez. A lepihenő test, akárcsak nedves szivacsra dőlne, belesüpped a nedves tőzegbe.

Az erdő változatlan, egyforma képet nyújt mindenütt. Vízi úton, apróbb csapásokon, vagy a Kraszna medrén, kevés fáradsággal, csónakon el lehet jutni Majténytól Kocsordig; de itt már a nádtengeren kívül, egyéb tájrészlet nem nyújt élvezetet és inkább a bent tanyázó szárnyas vízi vad átrepülése jelzi, mely részeken minő vad tanyázik. A szárnyasok leszállása a messze távolban igazolja, hogy egyes helyeken sík vizeknek is kell lenni. A belső lápon maga a Kraszna medre is, a két oldalról összehajló nád miatt, egész nyáron át hosszú alagutat alkot, hol az eget is csak itt-ott lehet látni.

Nem optikai csalódás a nádtenger egyenletes felszíne, holott tudjuk, hogy az alsó talaj igen változatos. A mélyedéseket kiegyenlítette az ingó láp. Mélyebb helyeken nagyobb a tőzegképződés. Eléri a 2,3 méter vastagságot. Ily rétegeken a nád buján tenyészik, de a tőzeg alatt levő víz fentartja azt egy vonalban a többi magasabb helyekkel. Az ingó lápon már bátran járhat ember, állat; sőt közlekedtek is rajta náddal megterhelt szekérrel vagy szánnal. Ingó láp nevét onnan vette, mert a szekér alatt ingott, a teher alatt lehajlott; de visszahajlott, mihelyt a tehertől megszabadult. Száraz években az ingó láp leszállott a földig; ekkor a nád és egyéb növényzet gyökerei lekötötték a talajhoz, az újabb áradás pedig fel nem emelhetvén többé, fölötte terült el.

A mily ismeretlen tavasztól télig a láp belseje, épp annyira ismert volt külső széle, melyet már a kultura részben meghódított. A meddig a földmívelő kaszája behatolt, főleg az áradás iszapjával valamennyire feltöltött területen és a meddig a tavaszszal kihajtott gulya leharaphatta a nád dús hajtásait, ott lassanként kaszálók, legelők képződtek és a nád helyét sás meg fű foglalta el. Szarvasmarha letaposta, sertés-nyáj feltúrkálta a kivesző zsombékokat, melyeknek helyét az eke kitisztogatta és mind beljebb hatolt a láp testébe. Utóbb már a láp környékét fűz- és nyárfákkal szegélyezett legelők, kaszálók, szántóföldek tették szelidebbé.

Az 1898-ban lecsapolt Ecsedi-láp a Nyírség és a Szatmári-síkság határán feküdt.
Nagy vonalakban a Szatmárnémeti , Nagykároly , Mátészalka háromszögben, kb. a következő települések által körülhatárolt részen húzódott:
Szamosdob, Kismajtény, Domahida, Kaplony, Kálmánd, Börvely, Csanálos (a mai Romániából)
Vállaj, Mérk, Fábiánháza, Nagyecsed, Ököritó, Porcsalma, Tyukod, Ura, Csengerújfalu (Magyarországról).
Ebben az övezetben a XIX. század végén az árterület nélkül 430, az árterülettel együtt 750,800 négyzetkilométernyi területet roppant víztömeg ült meg, amelyet a XIX. és a XX. század fordulóján csapoltak le.
Az Alföld legnagyobb összefüggő mocsárvilága volt. A Kraszna és a Szamos árvizei táplálták. A láp területe nem volt teljesen sík, a vízből itt-ott kiálló lápi szigetek tették változatossá. Az Ecsedi-láp legsajátosabb képződményét az ingóláp jelentette: felszínét szép pázsit alkotta, amely alatt 1-4 méter mélységű víz volt. 1895-től rendszeres árvízmentesítési és lecsapolási munkákkal kiszárították és túlnyomó részét művelés alá vonták.
A környező falvak népe az Ecsedi-lápot Rétnek, a környező vidéket Rétoldalnak nevezte. Az elmúlt évszázadban az Ecsedi-láp közelében fekvő falvak nagy változáson mentek keresztül. Életmódjukban az állattartás és pákászat-halászat háttérbe szorult, a földművelés előretört.
A láp lecsapolása után a táj képe gyorsan megváltozott, eltűnt a csodálatos vízi élővilág. Ezeken a területeken ma gabona, burgonya és kukorica terem, de a mélyebben fekvő részein még ma is sás - és nádfoltok találhatók.
Növényvilága - a lápot területét sás, káka, gyékény, nádas és zsombékos részek tarkították. A vízinövények sokfélesége jellemezte: lápi békabuzogány széleslevelű gyékény , nyílfű , virágkákafélék , és még megannyi vízinövényfaj fordult itt elő. A réteken boglárkafélék, kosborfélék, szibériai nőszirom, stb. nőtt.
Állatvilága - a halak közül honos volt a réti csík és a lápi pócot . Előbbit az emberek fogyasztották, utóbbit pedig disznó hizlalásra használták. A hüllők közül többek között a mocsári béka, tarajos gőte, mocsári teknős, vízisikló, fürge gyík és elevenszülő gyík volt elterjedve. Madárvilága is igen gazdag volt.
Honos volt itt a fülemüle, kékbegy, nádirigó, nádiposzáta, cinege, jégmadár, sirály, bíbic, gulipán, daru, rétihéja, rétisas, gödény, kócsag, gólya, vadlúd, vadkacsa stb. Az emlősök közül elterjedt volt a farkas, róka, menyét, görény, hód, pézsmapocok.

 



SZATMÁRNÉMETI

Szatmárnémeti címere.

 

 

 

 

A jelenlegi megyeközpont SZATMÁRNÉMETI. Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár. Az egykori Szatmár vármegye és a mai Szatmár megye névadója, 1968 óta megyeszékhely.
Központja és a környéke a múlt századfordulón, illetve a XX század első felében nyerte el mai arculatát.
Bura László "Szatmár megye történeti- etimológiai helységnévtára" című munkájában azt feltételezi, hogy a Szatmár helységnév valószínűleg a vármegye első ispánja nevét őrzi. A másik név a Németi, a legtöbb forrás szerint a Gizella királyné által ide telepített német lakhelyére utal. A két helység melyeket a Szamos egyik ága választott el, a szatmári béke (1711) megkötése után egyesült.
1543-ban I. Ferdinánd király Szatmárt és Németit a három Somlyai Báthory testvérnek; Andrásnak, Kristófnak és Istvánnak adományozta . A Báthoryak a Szamos folyó vizének Szatmár fölött új medret ásattak, mely az egész várost mint sziget vette körül. A város mellett, a szigeten belül pedig hatalmas földvárat építettek. A vár sáncait hatalmas szálfák és vesszőfonatok tartották össze és bástyái is földdel voltak megtömve. A váron kívül mély árok húzódott, mely vizét a Szamosból nyerte.
Hogy a várat ne lehessen egykönnyen megközelíteni, a várárok vizének jegét télen is állandóan vágták. A várost palánk (magas deszkakerítés) vette körül, kívülről megtapasztva, hogy a tűznek ellenálljon. Ez a kezdetlegesnek tűnő erődítési mód azonban biztonságot nyújtott az olyan ostromló seregek ellen, mint a felkelő csapatok, vagy a portyázó törökök, melyeknek nem voltak ágyúi.
1661-ben a törökök pusztították el, 1676-ban I. Apafi Mihály sikertelenül ostromolta, végül a 18. században lerombolták, nyoma sem maradt.

 

RÉSZLETEZŐ LEÍRÁS
I.fejezet
A szabad királyi városokról
Szatmár
1. §.
Nevét a város Zothmar váráról kapta

E szabad királyi városban nevezetes vár romjai vannak; a vár egykor Zothmar nevet viselte (ez a névalak olvasható a város birtokában levő kiváltságlevélben meg a tüzvas-próbások regestrumában is). Bonifi szintén Zathmarnak hívja (I.könyv I. Decas 23. folio), mások két t-vel Zatthmart írnak. A lakók később a szókezdő z helyett sz-t ejtettek, így alakult ki a Szathmár név.Ezt követték utóbb a jogászok is a törvényekben váltakozva használják a hol a Zathmar, hol a Szathmár névalakot. Istvánffy Sacmarnak írja, s mi is ezt tartjuk a helyesnek. Nem csak azért mert a latin sz-t egyszerű s-sel írja át, hanem azért is mert a történetírók e téren is klasszikusok, és úgy használják a névalakot, ahogyan azt kiejtés írja elő. A Sacmar névalak pedig egyébként is jobban hangzik a latinul beszélők fülének, mintha Szatmárt mondanál. De ha nagyon magyar szagú akarsz lenni, ezt sem veszélyezteti, ha Sacmar-t mondasz.

2. §.
Szatmár városát magyarok alapították

A várost amikor még az ország is fiatal volt, a magyarok alapították. Feltehető, hogy az itt élő nagyszámú jobbágyot azért kerítették hatalmukba, mert ezt a természettől védett helyet alkalmasnak látták a városalapításra. Szatmár ugyanis a bővizű és erős sodrású Szamos egyik szigetén fekszik. (Istvánffy Szatmárt mindenütt városnak mondja, különösen a XXI. könyve 255. lapján, ahol arról ír, Sacmar és Németi között folyik el a Szamos, s mindkettő nevezetes város.Ugyanott azt is elmondja, hogy itt a Szamos két ágra szakadva , szigetet képez, ezen a szigeten van Sacmar.) Fontosnak tartotta ezt Jeruzsálemi Endre is, mivel méltónak találta, hogy szabadsággal és kiváltságokkal díszítse fel (az Endre által 1222-ban adott szatmári kiváltságlevél most is a város birtokában van). A város ezután a Bátoriaké lett, akik a természettől könnyen védhetőnek látva a helyet , várat építettek itt. Igy mondja el ezt Istvánffy (XXI. könyv 255.fol. az újabb kiadás szerint). Vele szemben, a Szamos másik oldalán, a baloldali ág partjén feküdt Németi, ez az ugyancsak népes város, amelyet bizonyára a németek alapították, hiszen a Németi név is erre utal. Mint a nyomokból látható, régen ennek is vára volt. Amikor Németi várát lerombolták, a város Szatmárral egyesült és azóta a Szatmárnémeti nevet viseli. A magyar elnevezés és írásmód megőrizte a város egykori kettőségének az emlékét; a két részét a köztük elfolyó Szamosnak baloldali ága választja el egymástól. ...

17. §.
Szatmár várának romjai, a város piaca, templomai

Miután ismét Szatmár a magyarok birtokába jutott, lassanként megkezdték a vár lerombolását. Ma már semmi sem látható belőle, csak a romok. Szatmár a romok mellett, azoktól nyugatra terül el. Valamikor nevezetes hely volt, de miután a legutóbbi polgárháborúban lerombolták és felégették, elnéptelenedett. Ezt követőek új lakosság telepedett ide. Az új polgárok megint felépítették a várost, amely most inkább kiterjedésében, mint szépségében nagyobb a réginél. 1715-ben Pozsonyban kelt törvénnyel a szabad királyi városok közé vették fel.Két temploma van: egyik a katólikusoké, másik a protestánsoké, az utóbbit kereszt alakban építették. Katólikus részről a lelkipásztori teendőket a jezsuiták látják el, akik a várromok között rendeztek be kápolnát. A piac tágas helyen, a várrom és a város között helyezkedik el. A lakók ide szerdai napokon szoktak hetipiacra összegyűlni.

18. §.
Polgárai; a magyarok viselete, életmódja

A város polgárai mind magyarok, de kevés német is akad közöttük. Cselédszolgálatra néha valachokat is fogadnak, s hogy velük érintkezni tudjanak, a magyar gazdának kell valachul megtanulnia. Mégis a magyar az uralkodó nyelv, nem csak azért mert ezt beszélik a legtöbben, hanem szép hangzása miatt is. Mindannyiuk ruhaviselete magyaros, tisztes és ildomos. A férfiak a régi szokásnak megfelelően sötét posztóruhában járnak, az asszonyok piros vagy zöld szinű ruhát viselnek s fejüket fehér kendővel fedik. Minkét nembelinek lábbelije a csizma. A nők - különösen a férjnél levők -, nagyon csinosak, de a fiatalabb lányok is ilyenekké fejlődnek. A lakók kereskedéssel, kézműves munkával és földmüveléssel foglalkoznak. Merem állítani, hogy ebben kiválóak.

Latinból fordította: Soós Imre

BÉL MÁTYÁS: SZATMÁR MEGYE ISMERTETÉSE

Szatmár vára 1665- ben.

Aki részletesebben szeretné megismerni Szatmár történetét a Muhi Sándor által összeállított, Szatmárnémeti története évszámokban című munka itt található.

Szatmár várának elhelyezkedése a mai várostérképen.

 

Szatmár alföldi város, amelyben még a XIX. század második felében is jobbára vályogból, fából építettek, a lakóházak többségét zsúptetővel, zsindellyel fedték.Ezeréves település, de legrégebbi épületei alig több, mint kétszáz évesek.

Szatmár főtere az 1850 - es években...
és ma.

Szatmáron nincs olyan épület, amely egyértelműen és kizárólagosan magán viselné a barokk építészet stílusjegyeit.Ezek a stílusirányzatok Szatmárnémetiben általában megkésve és módosulva(a helyi elvárásokhoz,körülményekhez igazítva) jelentkeztek. Szatmárnémetiben nagyon sok újklasszicista formavilágú, hangulatú épület van. Ilyen a püspöki palota, a székesegyház épülete. Két reprezentatív épület, amelyek kialakítása a püspökség megalakulása utáni években, 1804 után kezdődött el, divatot teremtett Szatmáron.

A szatmári püspöki palota monumentális épülettömbje és a napjainkban felújított homlokzat.

 

Ilyenre tervezték a Zárda templomot és kolostort is. Amikor 1842 körül létrehozták Szatmáron a Zárda templom és kolostor monumentális épületegyüttesét, sem a megrendelőnek, sem a kivitelezőknek nem az volt a legfontosabb célkitűzése, hogy ezzel építészetileg egy európai divathullámhoz csatlakozzanak. Egy egyházi intézmény számára szerettek volna megfelelő, méltó keretet biztosítani,messzemenően alkalmazkodva az adott anyagi keretekhez, körülményekhez.

A zárda épülete.

 

1897-ben épült fel a szatmárnémeti törvényszék és a börtön monumentális,kettős épülettömbje.

 

 

Így nézett ki a XX. század elején ez az épület, amely a város akkori macskaköves főutcájának legszebb palotája volt.

 

Van a szatmári építészetnek egy, a szecesszióval rokon, hozzávetőlegesen százéves vonulata, amely az erdélyi népi építészet elemeinek a felhasználásával próbált egy új stílust teremteni. Népies hatásokat fedezhetünk fel az 1912-ben épült és a maga idejében rendkívül korszerű Királyi Katolikus Főgimnázium (ma Mihai Eminescu Kollégium) épületén.

A volt Katolikus Főgimnázium.

 

Játékos formavilágú a XX. század elején épült szatmári "Kenyérgyár" homlokzata, Az idők során ennek is sokat változott a homlokzata, a korabeli felvételeken látható, hogy az épület sarkán valamikor tömpe torony volt.

 

Erőteljes városiasodásról, iparosodásról Szatmáron a múlt századfordulótól beszélhetünk. Ezekben az években számos reprezentatív, ma is használatban lévő középületet emeltek. Újklasszicista stílusjegyeket ismerhetünk fel az 1898-ban épült állomásépületen.

 

 

A barokk művészet a XVI.század végétől körülbelül a XVIII. század közepéig virágzó művészeti, építészeti stílus volt, Szatmár ma is látható legrégebbi épületei, épülettöredékei pedig a XVIII. század végéről valók. A tornyos ház 1772-ben épült és a múlt századforduló táján bontották le, helyére került a Pannónia Szálló.

A tornyos ház.
A Pannónia szálloda eredeti homlokzati terve.

 

A régi főtérén található a város egyik legfontosabb és legismertebb szecessziós épülete, az egykori Pannónia szálló. Az épület főhomlokzata híven tükrözi a kor kedvelt stílusát, a szecessziót, amely ebben a periódusban hódította meg egész Európát. Gyönyörű az egykori szálloda hangversenyterme, valamint a nyitható üvegmennyezetű étterem.

 

A Pannónia Vigadó és Szálló rövid építéstörténete

 

A város egy nagyobb Vigadót ígényelt, mert a meglévő túl kicsinek bizonyult. A munkálat csak úgy készülhetett el, ha ára nem haladja meg a város pénzügyi lehetőségeit, hogy ha előre találnak bérlőt, aki egy 10000 forintos előleget is hajlandó volna kifizetni.

Az akkori polgármester Hérmán Mihály kitartott a Vígadó és Szálloda ötlete mellett, mert úgy tekintette, hogy az új épületek adják majd meg a városnak a tekintélyét, s ezek is nagyban hozzájárulnak fejlődéséhez. A viták miatt a munka elkezdése sokáig késlekedett, s bár a Vigadó ötlete már 1897-ben felvetődött, 1900-ban még állt a régi törvényszéki épület, amelynek helyére kellett volna kerüljön.

A pályázatot a városi tanács már 1897-ben meghirdette, erre a felhívásra 11 pályamű érkezett be. 1898. január 18-án döntött a városi tanács, elfogadta a “Szatmár város rajzolt czímere” jeligés pályázatát, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos pályaművét.

1898 szeptemberében találtak bérlőt Márkus Márton személyében, aki hajlandó volt kifizetni az óvadékot, s szerződésben vállalta a haszonbér fizetését is.

Az épület állami kölcsönből lett finanszírozva, így a miniszteri rendelkezések is befolyásolták a kivitelezést . Az építkezési bizottság felhívta Bálint és Jámbor müépítészeket, hogy az összes tervek és költségvetések ne haladják meg a tervezett 460 000 koronát.

Az építkezés előrehaladtával nagyon hamar elfogyott az erre szánt pénz, a városnak kölcsönöket kellett felvenni, hogy a munkálatokat folytatni tudják .

A szálloda alapkőletételére 1901. május 11-én került sor. Bár az alapfalak csaknem a földszínéig kivannak építve, az épület utczai középfalánál az alapba alkalmas szekrény készíttetett, a melybe egy palaczk helyeztetett el a következő tartalommal: egy emlékirat a régi törvényszéki épületről, a tisztikar és a bizottsági tagok névsora és a forgalomban levő összes érczpénz nemekből egy-egy darab.

A Pannónia építésénél többnyire nem szatmárnémeti mesterek dolgoztak, amiért a városi tanácsot több alkalommal is kritika éri, magyarázat erre minden esetben az volt, hogy jobbak voltak a budapesti cég ajánlatai.

A tetőszerkezetet egy Thék nevű budapesti ácsmester készítette el, az asztalos munkát egy miskolci mester végezte. A belső festéssel egy szolnoki szobafestő volt megbízva, a parkettet pedig a Lamarche cégtől rendelték meg.

1902 május elsején költözött át a bérlő Márkus Márton a Korona szállóból a Pannóniába. Ő már helyi mestereket kért fel a szobaberendezések elkészítésére

A magyaros homlokzat nagy feltűnést keltett a maga népies elemeivel. A két építész Lechner hatása alatt állt, az ornamentika és a szálló alakja nagyon emlékeztet Lechner Ödön Földtani Intézetére.

Most már tejes pompájában díszeleg a Deák-tér többi emeletes épületcsportja között, magasra törő stilszerü homlokzatával; a homlokzat közép részén diszes s müvészies kivitelü magyar stilü, majolika cseréppel fedett tornyával. Naponkint nem kevés szemlélő gyönyörködik benne, ugyannyira, hogy sokszor a villamos csengője sem riasztja el a bámuló közönséget. Minden egyes arra járó egyénnek akad megnézni valója. Szóval hatalmas alakjával leköti a járókelők figyelmét. A második és első emelet ablakain keresztül látszó függönyök mutatják, hogy már a belső berendezés isbefejezéshez közeleg, most már csak a földszinti helyiségek vannak hátra, de mikor a festő az utolsó ecsetvonást megtette, akkorára az is be lesz rendezve teljesen. Jó lesz azért egy kis szemlét tartani a vigalmi helyiségek elrendezése felett, mert el fog jönni maholnap az idő, mikor az első felavató mulatság megtartása közeledik és nem tudjuk magunkat tájékozni a sok fényes terem közül, melyikbe telepedjünk le.

A kávéház.A főhomlokzat közepén van a kávéházba a bejárat belülről szélfogóajtókkal ellátva, az egész homlokzati részt a nagy és tágas kávéház foglalja el, középen erős tartó és hatalmas öntött vas oszlopokkal, csinosan dekorálva magyar stilü szintén mahagóni fautánzatu butorokkal, magyar és szecessziós tükörálványokkal igazán a mai kornak hatalmas előrehaladt butorzat műremekkel bír. A kávéház hossza 29 m, széle 13.20 m.

A mellékhelyiségek. A kávéházat az étteremből egy csarnok választja el, a kávéház nyugoti oldalán egy ajtó segélyével a mellékhelyiségekbe lehet jutni, melyek igazán nagyvárosiasa vannak elrendezve. A homlokzat jobb oldalán van a kocsibejáró, a melyből a keleti udvar-részre lehet jutni; a kocsi behajtóból mindjárt az első ajtón a lépcsőházba érünk. A lépcsőházban van a portás-szoba. Ez elött a lépcsőkön felfelé haladva, az első és második emeleti helyiségeket lehet feltalálni.

A bálterem. Tovább menve a keleti udvaron, az épület dereka táján van a bálterem bejárója. Először is az előtérbe jutunk; innen jobbra van a terem lépcsőháza, mely a tágas karzatokra vezet. Abejáróból a fojerben innen északra hatalmas ingaajtók segélyével a nagy, díszes s müvészien dekorált, kupolás mennyezetű bálterembe vezet utunk, mely oda illenék nemcsak az ország fővárosába, hanem akármelyik világvárosba is. Hossza 24 m, széle12 m a sóhaj-folyósókon kívül. A bálterem északi részén, jobb és bal oldalon van a szereplő művészek szobája udvari részre nyíló ablakokkal. A bálterem világosságát négy oldalról a karzat fölött levö hullámos ívezetü ablakok szolgáltatják. A terem magassága két emelet magasságát magába foglalja és ugy alakjára, mint díszítésére nézve a mai architectura igazi remeke.

Az étkező terem. Az épülettömb közép részében elhelyezett étkező termet minden oldalról meg lehet közelíteni; nyugati oldalon a mellékhelyiségek, melyek a kiszolgáló személyzetnek igen nagy könnyüségére vannak. A bal oldalon a külön helyiségek állnak. Az északi oldalon a bálteremtől az étkező termet a czukrászat foyerje választja el. Innen pedig a vigadó-karzatra és az első emeletre, az elöbb említett keleti oldalon egyik, a nyugoti oldalon a másik lépcső vezet, mely az első emelettel össze van kötve. Az étkező világítását mennyezetbe alkalmazott diszes felső világitón nyeri, a melycsak az első emelet magasságáig megy fel. Az étkező csinosa dekorált mennyezettel bir,festése ugy, mint minden egyes helyiségeké, magyar stilszerüen van készítve. Az étkező keleti oldalán a zenészek részére külön emelvény van díszes balusztrád korláttal elválasztva. Az étkező hossza 22 méter, szélessége 11 méter a folyósókon kívül.

Vendégszobák. Az első és második emeleten csak vendégszobák vannak, körűlbelül 56.

A kiszolgáló személyzet lakása. a konyhahelyiségek feletti félemeletben van elhelyezve, külön feljáratú melléklépcsővel.

Az alsó helyiségek légfütése a pinczéből, az emeleti helyiségek kivülről fűthetőkályhákkal vannak berendezve. Az összes helyiségekben villamvilágítás és vízvezeték van.

Az udvar. Az egész épületet elég tágas udvar veszi körűl, mely a jobb oldalon be, a bal oldalon kijáró kapuval van ellátva. Az udvar északi és nyugati részén vannak a melléképületek, u.m.: istálló, kocsiszín, jégverem, mosókonyha és gépház. Az egész épület alja, kivévén a báltermet, pinczével van ellátva."

A főhomlokzat.

 

Az épület tornya.

 

A város címerével.

 

A Vigadó terem.

 

Az étterem árkádjai.

A leglátványosabb belsőt a Vigadó előadóterme kapta. A teret három oldalán, a déli, keleti és nyugati részen a széles karzat veszi körül, a karzat alatt pedig páholyokat találunk.(De ez mind csak volt!)

 

És jelenlegi siralmas állapotában.

 

 

 

 

 

 

ÉS MIT ÍR A SAJTÓ .

 

2012.január.13.

 

Egyelõre esély sincs arra, hogy megmeneküljön a Szatmárnémeti Pannónia Szálló, ugyanis a felújítására körülbelül tízmillió eurót kellene szánni. Kelemen Hunor mûvelõdési miniszter tegnapi szatmárnémeti látogatása alkalmából a Pannónia ügye is ismét terítékre került. A mûvelõdési miniszter szerint egyetlen megoldás lenne az épület megmentésére, azt viszont eddig Romániában mûemléképület esetében még senkinek nem sikerült véghezvinnie, ugyanis egy hosszú és bonyolult jogi procedúráról lenne szó, mégpedig az épület kisajátításáról. Elmondása szerint a szatmárnémeti önkormányzat csak így juthatna hozzá az épülethez, ehhez azonban be kellene bizonyítania törvényszéki úton a tulajdonos rosszhiszemûségét. Ez azt jelentené, hogy a tulajdonos rendelkezik a felújításhoz szükséges pénzösszeggel, de szándékosan tette tönkre az épületet. Ezen kívül egy hatóságnak sincs más eszköze arra, hogy a tulajdonost az épület felújítására kötelezze. Meg lehet büntetni, de attól még az épület sorsa nem oldódik meg. Ilyés Gyula, Szatmárnémeti polgármestere elmondta, hogy a Pannónia esetében nem lenne szükség kisajátításra, ugyanis Vasile Tantas eladná az épületet. A probléma ott van, hogy a helyi önkormányzatnak nincs pénze megvásárolni, majd felújítani az épületet. Az épület vételára ingatlanszakemberek szerint ugyanis akár a hétmillió eurót is meghaladhatja, felújítása pedig tízmillióba is kerülhetne. „Ahhoz, hogy a helyi önkormányzat meg tudja venni a Pannóniát, és aztán felújítsa, minimum négy évig semmi más beruházást nem végezhetne, mivel nem lenne pénz azokra. Ha ingyen is odaadnák a városnak, akkor is a helyi költségvetés legalább két évi, beruházásokra szánt összes pénzét ennek rendbetételére kellene költeni.

 

2013.01.11.

 

Kétségbeesetten keresik a megoldást a Szatmár megyei hatóságok a szatmárnémeti hajdani Pannónia (Dacia) Szállót érintő gondokra, az ingatlan ugyanis katasztrofális állapotba került – a szakértők szerint most már mindamellett, hogy elhanyagolt kinézetével rontja a városképet, kezd veszélyessé is válni. A prefektúra, a polgármesteri hivatal, a rendőrség és a megyei műemlékvédelmi hatóság vezetői a héten ültek össze, a találkozón pedig leszögezték, hogy muszáj megoldást találniuk a problémára, méghozzá sürgősen. Lapunk érdeklődésére George Vulturescu, a megyei műemlékvédelmi hatóság vezetője elmondta: rettenetes állapotban van a magyar szecesszió remekének számító ingatlan, melyen felújítás címszó alatt elkezdtek dolgozni, két éve viszont abbahagyták a munkát. Beázik a tető, kivették a nyílászárókat, így élt meg két telet az épület, ami rengeteget rontott eleve rossznak számító állagán. Kifejtette: még ha a hatóságok tudnának is anyagi fedezetet biztosítani a szükséges állagmegőrzési munkálatokra, az ügy igen komoly jogi problémákat vet fel. Az igazgató elmondta, nem az ő tiszte ennek intézése, azonban úgy véli, nem lesz könnyű dolguk bejutni a pár éve privatizált épületbe, mivel az magántulajdonban van. Úgy hírlik továbbá, hogy a cég, melynek leltárában szerepel, csődbe ment, így az sem kizárt, hogy büntetőjogi eljárás is nehezíti majd a dolgukat. A hatóságok egyébként hétfőn 11 órára hirdettek egy újabb gyűlést a prefektúrára ez ügyben, melyre – mint elmondták – „remélik, hogy eljön a tulajdonos vagy valaki az ő képviseletében”, kötelezni ugyanis nem tudják, hogy megjelenjen. Amint arról beszámoltunk, az 1902-ben átadott szatmárnémeti Pannónia Szállót a rendszerváltás után a kommunizmus alatt benne működő megyei turisztikai vállalat munkatársai privatizálták, majd eladták Vasile Ţânţaş vállalkozónak, ő kezdte el a balul végződött felújítási munkálatokat. Az ingatlan privatizálását egyébként sokan kifogásolták, az épületet ugyanis közpénzből húzták fel, így többek véleménye szerint nem magánkézbe, hanem a városi önkormányzat tulajdonába kellett volna kerülnie. A Pannónia jelenlegi tulajdonosa egyébként négycsillagos szállodát kívánt volna kialakítani a főtéri műemlék épületben, melynek költségei az előzetes számítások szerint elérték volna a tízmillió eurót.

 

2013.04.24

 

Dorel Coica polgármester reményét fejezte ki, hogy rövidesen véget érhet az egykori Pannónia-hotel kálváriája. A városi és a megyei önkormányzat szívesen átvenné az ingatlant, jelentette be szerdán. Addig is közelebb kerültek az álláspontok a Filharmónia kapcsán.
„Szóbeli megállapodásom van Adrian Steffel és Mircea Govorral, a megyei tanács elnökével és alelnökével, hogy Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatala és a megyei tanács adott esetben átvenné az ingatlan fölötti tulajdonjogot", jelentette be Coica szerdai sajtótájékoztatóján. A részleteket illetően Szatmárnémeti polgármestere leszögezte, hogy előzőleg egy független szakemberekből álló csoportnak alaposan és részletesen fel kell mérnie az egykori Pannónia-szálló értékét. Az átvétel szigorúan ezt követően történhetne csak meg. Coica elmondta, jelenlegi elképzeléseik szerint egy multikulturális központot hoznának létre az épületben és oda lehetne költöztetni a megyei könyvtárat is. A rehabilitálás és átalakítás költségeit uniós pályázatok révén finanszíroznák.
Addig is, jelentette be Coica, sikerült megegyezniük az épületet birtokló Beny Alex céggel a filharmónia kapcsán. A polgármesteri hivatal szakembereiből és a cég képviselőiből alakítanak majd egy vegyes bizottságot, amely megvizsgálja a leválasztás lehetőségeit.
„Ahhoz, hogy a filharmónia külön entitásként tudjon működni és országos vagy uniós pályázatokban tudjon részt venni, nem elég az előadóterem, vette át a szót Ioan Hossu, a tulajdonos cég menedzsere. Ehhez szociális helységekre, adminisztratív helységekre, raktárra, stb...van szükség. Ezeken csakis a hotelből lehet leválasztani. Ezek meghatározására, kiválasztására van szükség a vegyes bizottságra", tette hozzá.
Hossu megnyilvánulásaiból ismét egyértelművé tette, hogy a Beny Alex vállalat és tulajdonosa, Vasile Tantas terveiben nem szerepel a Pannónia épületének rehabilitálása. Az avasi üzletember ugyanis kezdeti elképzeléseivel szemben nem 3,5, hanem immár hét millió eurót költött a városi strand felújítására. Jelenleg pedig minden erejével arra koncentrál, hogy megközelítőleg 1,8 millió eurónyi hitelt tudjon felvenni a strand területén lévő hotel és gyógyászati központ megépítésének befejezésére. Ehhez számításaik szerint közel 3,5 millió euróra van szükség.

2014.08.28 A vita folytatódik...

 

A városi tanács tagjai elképesztő hanyagságot és gondatlanságot vetettek a szemére a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal vezetőségének: az ügyészség márciusban kelt felszólítására fél éve nem válaszoltak, a városi tanács tagjai elé pedig csak kedden juttatták el a felszólítást. Hat nappal a válaszadás határideje előtt!
Azon kevés ülések közé tartozott a városi tanács augusztusi ülése, amelyeken érdekesebb volt az „egyebek" pont, mint a nyolc napirendi pont - ami számát tekintve negatív rekordokat döntöget. A téma a Pannónia-szálló ügye volt.
Történt ugyanis, hogy korábban valaki feljelentést tett a rendőrségnél rongálás címén. A feljelentő szerint ugyanis a Pannónia jelenlegi tulajdonosa nem tesz eleget állapotmegőrzési kötelezettségének. Mivel műemlékről van szó, ez bűncselekménynek számít. A rendőrség megállapította a bűncselekmény tényét, az ügyészség pedig arra volt kíváncsi, a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatal részt kíván-e venni a perben mint kárvallott.
Ezt a felszólítást még márciusban küldte el a Szatmárnémeti Polgármesteri Hivatalhoz: egy példányt a polgármesternek, egyet pedig a városi tanácshoz címezve. Mivel az elmúlt fél évben semmilyen választ nem kapott, július végén ismét kiküldte a felszólítást. Dorel Coica polgármester azóta sem reagált semmit, ráadásul a tanácstagokhoz is csak kedden jutott el a felszólítás. Hat nappal az október elején kitűzött válaszadási határidő elő előtt. Mindez olyan körülmények között, hogy a felszólításban világosan benne van: amennyiben ezúttal sem érkezik semmilyen válasz, akkor a város bírságra számíthat...

Régi képek a múltból...
Az egykori Pannónia étterme






2016 - A szálló '' felújitva ''.





 


 

 

 


A szatmárnémeti tűzoltó-torony a régi Pannónia szálló mögötti udvaron áll, 45 m magas. A tornyot 1903-ban kezdték el építeni, 1904-ben készült el, s ekkor került sor ünnepélyes felavatására is. A tűzvédelmi célokat szolgáló épület felső szintjén körbefutó erkélyről a Szatmári síkságon épült város teljes egészében belátható volt. A 2005-ben felújított torony körerkélyéről csodálatos kilátás fogadja az idelátogatókat.

 

A főtér sarkán áll a neogótikus stílusú Vécsey-ház, 1842-ben épült . Udvari falán található az emléktábla, ahol a Rákoczi szabadságharcot lezáró szatmári béke pontjai kerültek elfogadásra . Az épületben jelenleg szépművészeti múzeum működik.

 

 

A szatmári béke emléktáblája.

 

 

A főtér egyik legszebb tagolt homlokzatú eklektikus épülete a Csizmadiaszín, a XIX. században épült és a város szerteágazóan fejlett céhes múltjára emlékeztet.

 

 

 

Urunk mennybemenetele római katolikus székesegyház.
Az első barokk plébániatemplom 1786 és 1789 között épült. Amikor I. Ferenc király 1804-ben az egri római katolikus püspökséget érseki tartománnyá szervezte, Szatmárnémetit az újonnan felállított egyházmegye székhelyévé tette. Rövidesen meg is kezdték a székesegyház kiépítését, amelyhez a korábbi templom bizonyos részeit felhasználták. A munkálatok csak 1837-ben, Hám János püspök idején fejeződtek be. A hosszan elnyújtott szentéjhez (amely a plébániatemplomból maradt) egy kupolával fedett kör alaprajzú hajó csatlakozik, amely a két homlokzati torony által körbefogott négyszögletes térrészben folytatódik. A székesegyház külső képét a monumentális főhomlokzat határozza meg. A templom oltára carrarai márványból készült, a két torony között, a külső homlokzaton Jézus, Szent Péter és Szent Pál szobra áll. A székesegyház előtt Hám János (1781-1857) püspök mellszobra található. A székesegyház melletti utcában található a püspöki palota, melyet 1805-1892 körött építettek neoklasszikus stílusban.

 

 

 

Az ortodox katedrális.

 

A Szűzanya Mennybemenetele ortodox katedrális.
A katedrálist 1932-től 1937-ig, 5 éven keresztül építették, a két világháború közötti román építészeti iskola jellegzetes alkotása. Az ikonokat Eugen és Eremia Profeta testvérek festették. A templomnak több mint 75 éves múltra visszatekintő énekkara, valamint egy gazdag dokumentumgyűjteménye van, amely ismerteti a szatmári román templomokat, azok történetét.

 

1788-1807 között épült a késő barokk stílusú Láncos templom, melynek figyelemre méltó belső barokkos díszítése, és a tölgyfából készült bútorzata.

 

 

A Kölcsey-szobor a Láncos-templom kertjében található, szemben a himnuszíró nevét viselő Kölcsey Ferenc Főgimnáziummal.

 

 

 

A református gimnázium ma Kölcsey Ferenc Kollégium mint intézmény szinte a reformációval egyidős.

 

 

A Zsinagóga.
Szatmárnémetibe a zsidóság a 19. század közepétől telepedett le nagyobb arányban. A szatmári zsidók meghatározói voltak a városi kultúrának. Szatmárnémetiben 1941-ben 12 960 zsidó élt, a város lakosságának egynegyedét alkották. Kevés olyan utcája volt a városnak, ahol ne laktak volna zsidók.
A szatmári ipart nagy részben zsidók irányították: Freund-textilipar, Szabó és Reiter, az Unió gépgyár, Princz testvérek gépipar és edénygyár, Markovits testvérek-szeszipar, Willinger-téglagyár, Reiter-csokoládégyár, Frenkel-cukorkagyár. Számos értelmiségi került ki közülük, orvosok, ügyvédek, mérnökök, banktisztviselők. A régi központban az üzletek 60-70 százaléka zsidó tulajdonban volt, innen származik a zsidó-korzó elnevezés. Mindamellett minden társadalmi rétegben jelen voltak.
A szatmári zsidóság sok más jeles személyiséget is adott, mint Jászi Oszkár politológus, Csehi Gyula, Markovits Rodion és Szép Ernő írók, Dénes Sándor újságíró, Erdős I.Pál festő, Harag György rendező.
Ma már csak az ortodox hitközség nagyzsinagógája áll a Várdomb utcában, Szatmárnémeti legkorábbi, 1858-ban épült zsinagógájának helyén. A ma álló épület 1889 és 1892 között épült, romantikus stílusban, a nagyváradi Bach Nándor tervei alapján. Innen az épület szoros hasonlósága a nagyváradi zsinagógával.

 

Az Iparos Otthon.
Pályázatot írt ki a szatmárnémeti önkormányzat az egykori iparos otthon felújítására. A patinás, ám igen rossz állapotban levő központi épület restaurálási munkálatait egy európai uniós projekt révén finanszírozzák. A licitre jelentkező cégek feladata a műszaki tervek elkészítése is, a kivitelezésre megadott határidő pedig 2014 végén jár le.

A pályázatnak, mellyel most szeretnék felújítani a 100 éves épületet, külön kitétele, hogy megmaradjon a műemlék eredeti stílusa. Nem csak építészeti szempontból újítják, de korszerűsítik az elavult fűtés-, víz- és villanyvezeték-hálózatát, megfigyelőrendszer lesz az épületben, betörésjelzőt is beszerelnek, illetve saját számítógép-hálózatot is kap a modern Iparos otthon. Ugyanakkor 300 ember befogadására alkalmas konferenciatermet is szeretnének kialakítani benne.


Szatmárnémeti egyik legpatinásabb épülete Tóásó Pál neves budapesti műépítész tervei alapján készült 1911-ben az Iparosok Kamarája megbízásából. A kulturális központnak szánt ingatlanban könyvtár és játéktermek működtek, hatalmas előadótermében pedig koncerteket is szerveztek – az 1920-as évek elején Bartók Béla és George Enescu is fellépett itt .






A Kalvária templom
A Szatmárnémetiben található Kálvária templom története egészen 1711-ig nyúlik vissza, egyes kutatások szerint az egykori vártemplom maradványait is felhasználták ennek felépítésében, amit 1844-ben fejeztek be. Mivel a templom a várárokból kihordott földből létrehozott mesterséges dombra épült, története során gyakran lépnek fel szerkezeti problémák, mint például a 19. század végén vagy a 20. század első éveiben.


A 2011- es felújítás során egy újszerű technikával 9 méter mélyre polimer anyagot fecskendeztek be, megakadályozva, azt, hogy a talaj mozogni tudjon. A felújítás során a festést és a szobrokat is restaurálták.


A városi közfürdő

 

A városi közfürdő. A közfürdő a Kossuth-kert (a városi park) dél-nyugati részén található. Az épület a kert rendezési tervének része, amelyet 1900-1901 között építettek. A város Hirsch Miklós vállalkozóval kötött szerződést 1900-ban. Az épületet 1901 nyarán adták át.

Európai Uniós pénzforrásból a Román-Ukrán jó szomszédsági program keretén belül újították fel. A felújított közfürdő épülete műemléknek számít, az országos műemlékvédelmi nyilvántartásban is szerepel.

 

 

2007 -ben még így nézett ki.

 

 

....és most felújítva.

 




Az egykori hősök emlékmű a Kossuth kertben.


A Kossuth kerti tó.


 

A nemzetiségek aránya a megyében.

 

 

 



A régi Szatmár.











Református internátus.



A régi városháza.



Csizmadia Iparosok Székháza.



Húszár emlékmű.


Szatmárnémeti a 15-ös huszárok emlékművének avatása 1943.November


Irgalmasok háza.


A következő oldalakon a megye nevezetesebb műemlékeiről kapunk részletesebb leírást:


Aranyosmeggyes várkastély
Avasújvárosi református templom
Ákosi református templom
Csomaközi református templom
Erdődi vár
Hadadi kastélyok
Nagykárolyi várkastély
Sárközújlaki Vécsey kastély
Tasnádi református templom

 

 

 

A pótolhatatlant pótolni nem lehet, de amíg embernek nevezzük magunkat emlékük megőrzése mulaszthatatlan kötelességünk magyaroknak, románoknak, németeknek, egyaránt.

 

 

PageRank ikon ingyen




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!