Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ












Erdőd ( Ardud)

 

 

 


A helység az Árpádok korában már szerepel. Nevét Herdeud, Erdeud, Erdewd-nek írták; volt mellette egy Kyserdewd is.
A XIII. században már egyháza volt.
Drágfiak építtették az erdődi hatalmas várat, mely egy még régibb, kisebb vár helyén épült.
A Szatmár vármegyei reformáció innen indult ki, itt tartották a legelső protestáns zsinatot Magyarországon, 1545 szeptember 20.-án.
Kopácsy István kitűnő iskolát nyitott benne, a hol lelkészeket is képeztek. Később is nagy tekintélyű egyház volt, s 1708-ban még legnagyobb volt a közép szolnoki egyházmegye községei között. Az övék volt az erdődi nagytemplom is, a melyet még Drágfi Bertalan építtetett 1482-ben, gót stílusban, a magyarok Nagy-Asszonya tiszteletére.
Gróf Károlyi Sándor azonban 1736-ban innen is kitelepíttette a református magyarságot s helyettük svábokat hozott ide.
1768-ban szűnt meg itt a református egyház; a hívek Dobrára mentek lakni, vagy az erdődi és Szatmár hegyi szőlőkben telepedtek le.
1860-ig nem is volt református lakosa a városnak. A mostani római katolikus. templomot 1860-ban gróf Károlyi Lajos költségén megújították.

 

Elődeink írták:
ERDŐD ETNIKAI ADATAI.
ÉvRománMagyarNémet
1880345813903
18902601525852
19006251985595
1910133343435
192010571775828
19306811528857
194115543090249
1948---
1956---
19661595241040
197721661965212
19922137895351
200220821161373

AZ ERDŐDI VÁRKASTÉLY

Az Erdődi vár a Bükk hegységhez tartozó és a Szamos síkságba benyúló, 142 m magas dombon áll, a Homoród patak partján. A domb relatív magassága mintegy 40 m. A dombról belátható az észak felé mintegy 10 km-es távolságba eső Szatmárnémeti, nyugatra az erdős-mocsaras Szamos síkság és Kraszna völgy, délre pedig a szomszédos Szakasz és Béltek település. A falut a bélteki uradalommal együtt 1392-ben kapja Drág és Balk máramarosi ispán. Leszármazottaik alkotják a Drágffy családot, akik itteni birtokaik alapján Béltekinek kezdik magukat nevezni. Mátyás királytól 1456-ban nyernek jogot várépítésre Erdődön és ezt a várban megőrzött felirat tanúsága szerint 1481-ben kezdi el Drágffy Bertalan (későbbi erdélyi vajda). A homlokzatán álló fölirat mondta: "1481. Szent-György napjának 8-adján Drágfi Bertalan kezdette csinálni ezen Erdewd várat," mely egy még régibb, kisebb vár helyén épült. A felirat ma már nincs meg, de Szirmay Antal, a vármegye monográfusa még látta az 1800-as évek elején. A vár, a körülötte fekvő birtokokkal együtt 1555-ig a Drágffyak birtokában marad, ekkor a család magszakadása miatt, a rokon somlyói Báthori György szerzi meg. Ekkortájt kerül az uradalom és a vár Ferdinánd és Izabella viszályának középpontjába. A terület többször uralkodót cserél és ugyanakkor birtokost is, mígnem 1565-ben a törökök 40 napi ostrom után elfoglalták az egyébként kisebb jelentőségű - inkább várkastélynak tartott - erősséget és lerombolták. Ez után csaknem 150 évig nincs vár (vagy kastély) Erdődön. A helység több család kezén oszlik meg, mígnem a 17. század második felétől zálogosítások és örökségek révén a birtok a Károlyi család kezén egyesül. A család Erdőd központtal egy kiterjedt uradalmat hoz létre a 18. század elejére. A kastély romjai a legendás Drágffy családhoz kötődtek a birtokosok tudatában, ez késztette Károlyi Sándort, hogy a Rákóczi-szabadságharc után következő békésebb periódusban, 1727-ben, "megújítsa" (inkább gyökeresen és teljesen átépítse) a kastélyt, új lakóhelyet alakítva ki itt magának (ahogyan ez a szándéka és a Drágffyak iránt érzett kegyelete egyik leveléből kiderül). Ezt a felújítást örökítette meg egy másik felirat, amely ugyancsak Szirmay révén őrződött meg. Károlyi Sándor halála után a kastély nem marad a birtokosok lakóhelye, egyes szárnyait az uradalom céljaira és a tiszttartók lakására használják. Ez magyarázhatja azt, hogy a 19. század második felében már ismét elhagyott és romossá válik a kastély.

Itt esküdött egymásnak örök hűséget Petőfi Sándor és Szendrey Júlia.

 

Az oltár nehéz megpróbáltatások után, kalandos úton került a Szatmárnémeti püspöki palotába, ahol 1991 ben Reizer Pál püspök restauráltatta és a püspöki magánkápolnában kapott méltó helyet. A püspöki kápolna egyik ékessége.
Az erdődi napok

Az 1847-dik év pünkösd előtti csütörtökjén országos vásár volt Erdődön. Én több uradalmi tiszt ismerőseimmel, kik e napra Erdődre jöttek, a vásár sátrai közt sétáltam, amikor a majtényi kasznárság két igás lova a vendéglő előtt megállott és egy klakkalapos úriember szállott ki a bricskából.

Petőfi volt. Táskával a kezében, felém közeledett, de alig maradt időm, hogy őt a mellettem álló ismerőseimnek bemutassam, mert azonnal félrevont és kért, hogy siessek vele szállásomra. Fél tizenegy óra lehetett. A vendéglő előtt álló lovakon végig tekintve, könnyen kiszámíthattam, hogy a reggeli után, fél kilenc órakor indulhatott el Nagy-Majtinból. Szállásom alig volt kétszáz lépésnyire a vásártértől s mindössze egy tág, de szerényen bútorozott szobából állott. Amint beléptünk, a szegletbe dobva útitáskáját, komoly arckifejezéssel és némi izgatottsággal csak ennyit mondott:

- Tudd meg, hogy ezen a napon dől el a sorsom s még ha szülei bele nem egyeznének is, erősen bízva a Júlia levelében olvasható nyilatkozatban, elválaszthatatlanul egymáséi leszünk örökre.

- Kedves Sándorom! Ne légy olyan kislelkű. Némi megnyugtatásul és vigasztalásul annyit máris elmondhatok, hogy Júlia anyja erősen tartja magát, de atyját okkal-móddal kibékítheted.

- Mindezt már én is tudom. Mondj valami újabbat és okosabbat!?

- Legyen! Júliával vasárnap, mise után, a templom előtt találkoztam. Az izgatottságnak vagy elfogultságnak legkisebb jelét sem vettem észre rajta sem magatartásban, sem arckifejezésében, sőt mosolyogva ennyit súgott a fülembe: „Sándort pár nap múlva látni fogom.” Atyjával egyedül volt a templomban s az öreg, engem meglátva, olyan haragos pillantásokat dobott felém, mintha valami házasságközvetítő ügynökségnek volnék főnöke vagy képviselője.

- Egészen természetesnek találom, hogy ki nem állhat és én magam sem értem, hogy mi jogon avatkozol te a mi ügyeinkbe – szólt Sándor meglehetősen mogorván.

- Köszönöm! De most azt mondd meg: hol fogunk ebédelni? Majtinban kávénál egyebet nem kaptam, az én paraszt gyomrom pedig ez édesen keserű kotyvalékon kívül valami sódar- vagy szalonnafélét is szívesen bekebelezett volna.

- Pontban tizenkét órakor atyámnál ebédelünk. Most már anyám is nagyobb előzékenységgel és szívességgel fogad, mint első ebédünk alkalmával, mert tudja: ki vagy, mi vagy; mert neved olyan ismeretes az országban, mint Hugó Viktoré Párisban.

- Most hagyj magamra, hogy följegyzéseimet befejezhessem – vágott szavaimba Petőfi. – Menj szüleidhez, mondd meg, hogy olyan vendégük lesz, kinek nevét emlékül az utódoknak kárminnal jegyezzék be a kalendáriumba.

Az ebéd talán a szokottnál is csendesebben folyt le; de amit tőle még sohasem hallottam: ebéd közben a Szendrei vagyoni állásáról kérdezősködött. Atyám elmondta, hogy gazdag ember; mire Sándor az örömnek vagy tetszésnek legkisebb jelét sem mutatva, tovább nem kérdezősködött. Ezután csak Janka nővéremmel társalgott, ebéd után pedig papírt és ceruzát kért és elég hosszú és tágas kertünkben fel s alá sétálva, alkalmasint verset írt vagy jegyezgetett.

Délután öt óra volt, amikor a vár felé sietett. Csaknem bizonyosra vettem, hogy Júliával hol találkozik.

A vártól keletre volt a felügyelői konyhakert. A kertben volt néhány gyümölcsfa, veteményes ágyak, méhes és mintegy négyszög holdnyi tó, melyet a Homoród patakja táplált vízzel.

Ha Petőfi Erdődön megjelent, rendesen itt találkozott Júliával.

Éjjeli tíz óra volt, mikor Borsó utcai lakásomra benyitott.

- Derült arckifejezésedből és szemeid ragyogásából látom, hogy a napot nem vesztegetted el. Talán bizony a várban meg is tartottak vacsorára?

Gúnyosan felkacagott.

 

- Pákh Józsefnél, uradalmi ügyészeteknél voltam, aki szeretetre, tiszteletre és becsületre méltó ember, mert szerény könyvtárában nemcsak a Vörösmarty, kés Kisfaludy s néhány kasza-kapa kerülő író munkái láthatók, de, képzeld meglepetésemet, megvannak ott az én költeményeim is díszkötésben. Nála vacsoráltam. De hagyjuk ezt s mondd meg nekem: ki tartasz te boldog

- Vallásos embernek erre nem nehéz válaszolni – feleltem. – Azt tartom boldog embernek, aki hisz, remél és szeret és ezt a három kincset haláláig megőrzi.

- Maradjuk csak a szerelemnél és azután halld meg, hogy a mai naptól kezdve nálamnál boldogabb ember nincs a föld kerekségén, mert mi ma Júliával örök hűséget esküdtünk egymásnak, és nem holmi ünnepélyes szertartással, hanem az isten színe előtt jegyeztük el egymást. Tudd meg, te szerencsétlen flótás, hogy én a mai alkonytól kezdve vőlegény vagyok!

Még örülni sem mertem hangosan, nehogy boldogságában egy percre is megzavarjam.

Reggel nyolc órakor ugyancsak az uradalmi ügyész négy lovas fogatán hajtatott el Nagy-Károlyba. Onnan ki vitte tovább Pestig: azt nem tudom.

A csütörtöki utáni vasárnapon Júlia, szokása szerint, atyjával újra megjelent a templomban. Valamivel későbben érkezvén, ők az oratóriumban, én pedig a gyóntatószék közelében foglaltam helyet s onnan jól megfigyelhettem úgy az atyának, mint leányának arckifejezését. Rajtuk a legcsekélyebb változást sem vettem észre. Júlia amint meglátott, mosollyal ajkain, egy hosszabb tekintetet váltott velem, s azután újra imakönyvébe mélyedt. Én, aki már mindent tudtam, szinte derült arccal tekintettem feléje. Már régebb idő óta úgy ismertem, mint makacsságában és engedékenységében egyaránt szeretetre méltó gyermeket. Valamivel előbb menve ki az egyházból, mint ők, reájok az egyház ajtajánál várakoztam. Csakhamar megjelentek. Juliska mosolyogva e szavakkal fogadott:

- Ön már régebben meggyőzött arról, hogy örömömben és fájdalmamban igaz szívvel osztozik. Tudja meg tehát, hogy tegnap óta menyasszony vagyok.

E rövid szóváltás után hintójukhoz siettek és elhajtattak. Rövid idő múlva én is távozóban lévén Erdődről, a déli órákban siettem a várba, hogy tőle elbúcsúzzak. Szemenes Ágnessel, az alerdész leányával adtam tudomására, hogy a vár alatt fekvő dámvadasban, a kuglizó melletti padon találhat. Biztosra vettem, hogy Júlia nem várakoztat sokáig magára. Dél felé csakugyan meg is jelent és kezét nyújtva, tőlem e szavakkal vett búcsút:

- Szívemből kívánom, hogy egész életében olyan boldog legyen, aminő most én vagyok!

- Tehát olyan nagyon szereti Sándort? – kérdeztem minden kétkedést kizáró hangon s nem minden kíváncsiság nélküli válaszára.

- Ön mindig igazabb emberem volt, mintsem hogy megcsalni kívánnám. Tudja meg tehát, hogy én úgy szeretem Sándort, mint egy szellemi és magasztos lelki tulajdonokban gazdag könyvet, amelynek kötése azonban nem felel meg becsértékben a tartalmának.

- És mit művelne, ha e könyvet ellopnák vagy elvesztené?

- Fájó szívvel emlékeznék vissza veszteségemre; de ha nem lehetne többé reményem, hogy föltaláljam, igyekeznék egy tartalomban hasonlóan gazdag könyvet szerezni.

Igaza volt! Ilyennek ismertem őt, míg változatokban gazdag, majd borús, majd derűs életét korai halál a be nem fejezte.

1847-ben szeptember 8-án a vár kápolnájában mondták el a föld és ég ura előtt azt az esküt, amely határozandó volt jövőjük felett.

Már Pesten voltam, mikor e máig megőrzött sorokat kaptam Júliától: „Azt már tudja, hogy megesküdtünk, de azt sem én nem tudom, sem ön nem tudja, üdv vagy kárhozat vár-e reánk a jövőben?”

Lauka Gusztáv: A boldogság küszöbén

(Forrás: Petőfi-album 49-55. old. – Athenaeum Irod. és Nyomdai R.T. Bp., 1898.)

 

A kiegyezés időszakának Petőfi kultusza hozza magával az épület (mint Szendrei Júlia lakhelye) újbóli részleges helyreállítását, amikor a délnyugati tornyot építik át romantikus stílusban. Azonban ez sem segített a mindennapi funkció nélkül maradt épületnek: századunk folyamán egyre hangsúlyosabban az enyészet áldozatává vált. Ma már a 19. század végén helyreállított torony és épületszárny is rom.

 

A Drágffy címer

 

 

A vár tervezett főhomlokzati rajza (gróf Károlyi Sándor idejéből).




A várkastély a 18.században.





 

A földszint alaprajza.

 



Az első emeleti alaprajz.

Az erdődi várkastély az 1850-es években.

 

>
A még álló várfalak az 1890-1918 közötti években.

 

A délnyugati torony.

 

A vár délnyugati tornya az udvarról.

 

A magtár falai.

 

Az északi épületszárny belső oldala.

 

 

Tekintse meg az általam készített videót.
A várdomb tövében Gróf Károlyi Sándor szobra.

 

2008.08.28.A Nagykárolyi Városi Tanács, illetve az Erdődi Városi Tanács tanácsülésén egyhangúlag elfogadták mindazon napirenden szereplő határozattervezeteket, amelyek jóváhagyása szükséges volt a Nagykárolyi Károlyi-kastély és az erdődi vár felújítását célzó közös projekthez.

 

2009.09.16. Négy szatmárnémeti cég összefogásával újítják fel a nagykárolyi Károlyi-kastélyt, valamint az erdődi várat. A munkálatok elvégzésére pályázó, Kastély-társulás elnevezésű cégkonzorcium 15,5 millió lejből gazdálkodhat.



És elkezdődtek a vár felújítási munkálatai.

Ime néhány fotó a felújítási munkálatokról.










A TERVEK... A tervek szerint a régi, félig leromlott bástyát bizonyos magasságig újrafalazzák, a még meglévő, 1919-ben renováltat pedig teljesen látogathatóvá teszik. Közöttük átjárót építenek majd, a feltárt falrészleteket pedig konzerválják az utókor számára. Reméljük, hogy megvalósulnak...

 

2011.07.27. Az erdődi vár délnyugati és délkeleti tornyainak felújítása folyamatban van. Az egész felújítás körülbelül 35 százalékban van kész. Amint mondták, sokkal komolyabb feladatok elé kerültek, mint azt előtte sejteni lehetett. Például a régészeti feltárás is hosszabb ideig tartott. Az épület felújítása a változékony, nedves időjárás miatt késett kissé.

2012.02.24. A Szatmár.ro szatmárnémeti hírportál szerint napokon belül befejeződhetnek a várkastély felújítási munkálatai, amelynek köszönhetően már márciusban átadhatják a magyar történelem több jelentős eseményének is otthont adott építményt.

 

A tervrajz.

 


A felújított várkastély.

A 800 éves település és környéke madártávlatból.


AZ ERDŐDI VÁR LEGENDÁJA.

A Zilah-Szatmár közötti műúton haladva már egészen közel Szatmárhoz fekszik Erdőd nagyközség . Annak is a Szatmár felé eső végén egy éles kanyar után, jobboldalt a dombon magasodik a vár, mely nagyanyám szerint mindig vár. Már csak egy erősen romos állapotban lévő bástya áll belőle, pedig hajdan fontos erődítmény volt és pezsgő élet folyt falai között. Több gazdája is volt, mint a Drágffyak, de a Rákóczi-féle szabadságharc alatt a fejedelem sokszor tartózkodott a várban családtagjaival együtt. Innen jó időben messzire lehet látni, északkelet felé nézve jól kivehetők a keleti Kárpátok hófedte csucsai az Oaş- Gutin-Cibles vúukánikus vonulata. .Azt mesélik nagyon szép tiniger lánya volt Rákóczi Ferencnek, sokan látták, mert ha tehette kint ült a parkban egy fonott székben kötött, vagy font s csengő hangon énekelt .

A szabadságharc bukása után Rákóczi Ferenc sokáig ott bujdosott a várban, a vár környékén, volt ott éppen elég búvóhely amit az idegen behatoló, népsanyargató labancok nem ismertek. Amikor az osztrákok megszállták a várat s mintegy várfogságra ítélték a benne tartózkodókat a Rákóczi családjával együtt, még akkor is meg-meglátogatta szeretteit a Fejedelem. Az osztrák kémek sejtették a dolgot, mert szerte a vidéken az emberek beszélték, hogy itt, meg amott látták Rákóczit, de minden utána való nyomozás hiábavalónak bizonyult. Ügyes nyomkeresők jelentették, hogy a várba lóháton jár valaki. Minden reggel frissen seperték a vár környékén elszórt homokot és türelmesen vártak . Egy este jelentették, hogy a friss patkónyomok megismétlődtek a vár körül. Határozottan látszottak a nyomok amint azok egyik irányból érkeznek s a másik irányba távoznak. Szorosabb inspekciót rendeltek el, minek eredményeképpen egy reggel jelentették, hogy a "madárka " bennt van a kalitkában, a patkónyomok a várba vezettek. Nosza össze is csődült a helyörség s tűvé tették a várat, de nem találták meg Rákóczit . Ez a jelenség többször megismétlődött s már-már boszorkányságot sejtettek a dologban, viszont csak egy ravasz kuruc fogás volt az egész, a lóra fordítva verték fel a patkót. Ezért amikor elmenni látszott este, valójában érkezett s mikor jönni látszott reggel,akkor távozott . Így játszotta ki a lovas a nyomkeresők figyelmét .

Telt-múlt az idő, nem volt sietős a labancoknak a távozás, hiszen nagyon jól érezték magukat itt. Rákóczi lánya közben igen szép hajadonná cseperedett, mely tényt a várban gyakran megforduló labanchadnagy észre is vett és előnyösen ki is használt . Addig udvarolgatott a leányzónak amíg az fülig szerelmes lett a nyalka hadnagyba. Mind gyakrabban találkoztak, beszélgettek a várudvaron, s a várat övező bujanövényzetű parkban. Rákóczi-né nem nézte jó szemmel a fiatalok találkáit, de semmit sem tehetett a hatalom embere ellen. A hadnagy minden fortélyát bevetette, hogy megtudja Rákóczi fejedelem hollétét. Minden próbálkozása heves ellenállásba ütközött, mert a leányzó ügyes manőverrel mindig elterelte a szót az apjáról. Kis idő múlva a hadnagy újabb cselhez folyamodott . Egyik este amikor kettesben voltak, kis szelencét vett elő melyben egy gyémántos aranygyűrű volt. Elhitette a lánnyal, hogy feleségül akarja venni s a gyűrűt az ujjára húzta. Gyere, mondta bájosan a hadnagy, mondjuk meg édesanyádnak is mit akarunk. De itthon van édesapám is, csúszott ki az elkábított bakfis száján a szó. Rögtön szájára is tette a kezét, ahogy ezt kikotyogta. Több se kellett a hadnagynak, rögtön összetrombitáltatta a katonákat s kutatni kezdték a vár szobáit. Rákóczi alig tudott elmenekülni. Egy titkos ajtón kiszökött a várból s a vár mögött az erdőben egy másik átjárón eltűnt egy alagútban. Menekültében volt még annyi ideje, hogy elátkozza árulkodó leányát. A katonák felfedezték a buja növényzettel benőtt várárokban a titkos járatot, be is kerültek az alagútba ,ahol addig mentek amíg rá nem jöttek, hogy körbe-körbe forognak s valahogy jókésőre bosszúsan előbújtak . Nem vették észre,hogy ott egy másik bejárat is van mely az igazi alagútba vezetett s amelyen a fejedelem egérútat nyert .A fejedelemmel együtt eltűnt a lánya is többé senki sem látta, senki sem hallott róla . Rossz szájak azt mesélték, megszökött a hadnaggyal .

A körpince erdődi diákoskodásom alatt még járható volt . Sokszor jártunk benne . A közeli S.M.T. (Gép és traktorállomás) udvaráról elvettünk egy elhasznált olajszűrőt, azt meggyújtottuk s irány a körpince. Eleinte csak igen meghajolva tudtunk haladni,de aztán kiszélesedett a járat. Aki nem volt ismerős úgy járt mint a labancok, mert az volt az érzése,hogy előre halad ,aztán ketté vált az alagút arra biztatva a gyanútlan embert, hogy a baloldalin haladjon tovább, így visszatért a körforgásba . Ennek a körpincének a bejáratával szemben volt egy szinte láthatalan keskenyebb boltíves alagút melynek nyílása a sötétben nem is volt észrevehető (mára beomlott) s melyről azt tartják, hogy a nagykárolyi várral és a szatmári láncostemplommal is volt összekötetése , azon menekült el Rákóczi Ferenc.

Az erdődiek úgy mesélték, hogy Rákóczi lánya most is ott van valamelyik titkos alagútban, elátkozva hatalmas varangyosbéka képében. Három kád pénzen ül, melyekben arany, ezüst és bronzérmék vannak. Minden évben az elátkozás napján a béka visszaváltozik leánnyá s feljön a vár elé, megszokott helyére és úgy tesz mintha kötne. Egyesek mesélték, hogy messziről látták amint ott ül a lány a vesszőből font karosszékben, búsan énekel, de megközelíteni nem lehet. Olyan mint egy árnykép ,csalóka szivárvány, hologramm . Ahogy valaki megközelíti, eltúnik. Az átok szerint egy évben csak egy szemet köthet egy megkezdett cvetteren s akkor szabadul, ha azt befejezte. Van még egy módozata a szabadulásának, ha egy legény felkeresi és a csúf békát megcsókolja . Állítólag ez egyszer meg is történt, viszont a lény a csók után eleven tűzzé változott s a legény hanyat-homlok menekült ki a labirintusból .

Azt mondják a történelem ismétli önmagát, mert valamivel több mint száz év múlva újabb szerelmi drámának lett tanuja az öreg erdődi vár . Itt udvarolt a híres költő Petőfi Sándor, Szendrei Júliának. Atyja Szendrei Ignácz ellenezte a házasságot. Akkor írta a költő azt a verset mely igy kezdődik "Álldogálok a tó partján, szomorúfűz mellett " Be is van írva ezen idézet egy kő obeliszkbe a várral szemben. Azonban az elvi kérdésekben járatlanok 1990 ben nagy vasrudakkal felfeszítették, megcsúfolták ezen ártatlan szerelem kőbe irt emlékét is.

Azóta még sok szerelmi történet zajlódott le ott amit esetleg majd más ír le .

Dr. Nagy Antal- Szatmári sváb hagyományok

Petőfi emlékek Erdődön.

Az obeliszk egykor és ma.

 

A Petőfi-Szendrey szobor

 

AZ ERDŐDI KATOLIKUS TEMPLOM.

 

Gót stilü szép templomát 1482.-ben Drágffy Bertalan, erdelyi vajda, épittete Nagyboldogasszony tiszteletere. Ugyanez a Dragffy Bertalan kezde 1481.-ben Erdődhegyen várat épittetni, amely ma romokban hever. 1565.-ben Schwendi Lázar, Miksa király vezére,elfoglala az erdődi várat, de ugyanazon évben junius 1.-en János Zsigmond fejedelem a segedelmére jött Hasszan basával negyven napi ostromlás után visszahoditá Erdődöt, lerombola a várat és a népét részint kardra hányatá, részint rabságra hurczola. 1736.-ban Károlyi Sándor gróf a várat újbol felepittete es Erdődre sváb jobbágyokat telepite. A hitujitás Erdődön a hatalmas Drágffy Gáspárnak, továbbá Dévai Biró Mátyás és Batizi András predikátoroknak buzgolkodása mellett korán megindult. A templomot 1545.-ben Luther követői elfoglalák, s ugyanez év szeptember 20.-án zsinatot tartottak ott. Károlyi Sándor gróf 1720.-ban a katholikusok részére visszafoglala ugyan a templomot, de 1736 -ban az mar ujból a reformaáusok birtokába jutott, és ez időtől kezdve a katholikusok csak a templom egy kapolnájában tarthattak istentiszteletüket 1763.-ig, a midőn is a reformatusok a templombol teljesen kiszorultak. A mai templom alakja lényegesen külonbözik a hajdanitol. Ugyanis 1860.-ban az akkori kegyúr, Károlyi Lajos gróf, az igen megrongált templomot nagy valtoztatásokkal helyreállittatta.



Erdődi római katolikus templom, Nagyboldogasszony plébánia. Erdődnek már a XIII. század elején temploma és plébániája volt. A régi templom anyagából Drágffy Bertalan erdélyi vajda 1481-84 között új templomot építtetett. Drágfy Gáspár a hitújításkor megszüntette a katolikus plébániát és a templomot a protestánsoknak adta. 1763-ban gróf Károlyi Antal visszaszolgáltatta a templomot a katolikusoknak. 1860-ban Ybl Miklós tervei alapján kibővítették és tornyot is építettek a templomhoz. 1982-ben a templomot külsőleg-belsőleg felújították az 500 éves jubileuma alkalmából.

Itt született: 1442-ben Bakócz Tamás esztergomi érsek. 1851. május 24-én Bartók Lajos költő, író. Itt hunyt el 1743. szeptember 8-án gróf Károlyi Sándor kuruc, majd császári generális, Szatmár vármegye főispánja.

Bakócz Tamás

Születése pontos idejéről nincs feljegyzés, de a történelem az 1442 körüli éveket határozza meg. Apja uradalmi jobbágy, fiát Szatmárnémetibe a domonkosokhoz küldte tanulni. 1464-ben doktorált filozófiából Krakkóban, majd ezután a bonni, firenzei, bécsi, és páduai egyetemeken tanult. 1474-ben Mátyás király kancelláriájába invitálta, 1483-tól titkári feladatokat látott el. 1486-tól 1494-ig ő volt a győri püspök, VI. Sándor pápa 1500-ban bíborossá, II. Gyula pápa 1507-ben Konstantinápoly pátriárkájává nevezte ki. Medici János a pápai trónra lépésekor (1514-ben) keresztes háborút hirdetett a törökök ellen, aminek vezetésével Bakócz Tamást bízta meg. Az összegyűlt jobbágyok azonban nem a török, hanem uraik ellen indultak meg, Dózsa György vezetésével. II. Ulászló halála után Bornemissza Jánossal, Brandenburgi Györggyel II. Lajos nagykorúságáig együtt kormányozta az országot. 1516-ban fokozatosan visszavonult Esztergomba. Felhalmozott hatalmas vagyonából sokat költött a művészetekre. Esztergomban kápolnát építtetett. 1521. június 15-én bekövetkezett halála is e városban érte, ma róla elnevezett esztergomi bazilika-kápolnában helyezték örök nyugalomra.

A karzat felett az alábbi felirat olvasható:

THOMAS BAKOCZ DE ERDEVD CARDINALIS STRIGONIEN(SIS) ALME DEI GENETRICI MARIE VIRGINI EXTRVXIT ANNO MCCCCCVII
Magyarul: Erdődi Bakócz Tamás esztergomi bíboros isten anyjának, Szűz Máriának épített kegyelettel az 1507. évben.






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!