Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.










Az aranyosmegyesi vár.


Irta : Marosán Kornél.
.

(megjelent a HETI SZEMLE 1908-as számában)

Aranyosmegyes község területe már a legrégibb időkben is, az ókorban, emberek által lakott terület volt. Erre alkalmassá tették földrajzi fekvése s egyéb természeti viszonyai, melyek az akkori emberek életmódjára és életszükségleteire befolyással voltak. Hatalmas erdők közepette a Szamos és annak elágazásai. Mocsarak, tavak és nádasok, mind oly természeti áldások, melyek az ókori emberek itteni tartózkodását kellemessé és lehetővé tették. Nyomaik megmaradtak több helyen. így a Szinérparton Szatmármegye monográfiája czéljaira eszközölt Vende Aladár-féle ásatás feltárta a kőkor- szakbeli ember életét, konyháját és berendezését. A Sár partján napfényre került értékes „koisztobókus" pénzlelet gazdag ókori néptörzsekhez a keltákhoz vezet bennünket vissza. De ezeken kívül sok mindent rejt még magában határának egy-egy zúgja, melyből teljes képet alkothatunk a község múltjáról.

Ha Aranyosmegyes fontos emberi lakóhely volt az ókorban, természetes, hogy annak kellett maradni és tovább fejlődni a középkorban. Igy is volt. Szirmay Antal és bővebben Szatmármegye monográfiája leírja, hogy 1200-ban már megvolt a város. Meglehetett az előbb is, de oly formában, mint az akkori hadakozási és védelmi viszonyok megkívánták. Az emberi furfanggal, találékonysággal és műveltségnek terjedésével fejlődtek egyéb életszükségletein kívül védelmi eszközei is. Ezen várat a 16-, és 17-ik században híres védelmi várnak mondják. Mai napig is még feltalálhatok mindazon berendezései, melyek abban az időben erősséggé avatták. Igy még meg vannak a mély sánczai, melyek annak idején, szükség esetén vízzel árasztattak el. Megvannak lőrései, sőt a figyelmes szemlélő az ósdi falakon az ágyú golyók nyomait is felfedezheti. Láthatni még a későbbi korból ugyan, de azért elég érdekes faragványu kőajtó feleket, szemöldököket és ősrégi czimereket. Megvan még a nagyterem is, régi formájában, mely állítólag aranyos volt. Egy szóval : az aranyosmegyesi vár még mindig elég érdekes arra, hogy az idegen, ki szeret a múlton elmerengeni, a vonatról leszálljon és megtekintse. Egy-egy ilyen vár hazánk történetének egy-egy darabja. Csodálatos, hogy ezen vár, még eddig nem jutott hasonló társai sorsára. De úgy látszik már ez is pusztulásnak indult. Pedig idővel lesz érte elég országos sajnálkozás. Hiába, ilyenek vagyunk mi, akkor sajnálunk meg valamit, ha már nincs meg.

A várnak ez idő szerint két gazdája van. Legnagyobb részben gr. Teleki Sámuel gazdag erdélyi főur és a Streicher Lajos örökösei. Ezelőtt a gr. Karotsay családnak is volt itt uradalma és várrésze. Az uradalom már évekkel ezelőtt idegen kézre ment. A várrészl csak két éve hogy megváltotta gr. Teleki Sámuel. A várnak utolsó grófi lakója Karotsay Sándor és a nyolezvanas években ennek veje : a téglási gróf voltak. Utoljára a megboldogult szegény Streicher Lajos, br. Radák Mária veje és családja laklak a várban. Úgy látszik ezekkel le is lett zárva a vár lakóinak sorrendje.
Még 1848-ban a vár úgy teljesítette feladatát, mint a középkorban. A lázadók ide lettek befogva és ugyancsak itt lettek el is ítélve. De azóta s különösen azon időtől fogva, hogy maga a vár és a hozzá tartozó uradalom több felé forgácsolódon, meg lett pecsételve a vár jövendő sorsa is. Egy-két ezer hold földet, mely még hozzá tartozik, alig akad gondozója, ki a várat renoválná és beleköltözne. így a földszinti része, már, évtizedek óta magtárakul szolgál. Sőt a hol beszakadás, vagy átázás még nincs, már az emeleteken is, a patkányok ütötték fel tanyájukat. Toldoznak foltoznak a külső fedelén minden évben egy-egy lepedőnyit, különösen oly helyeken, ahol ázik a beraktárolt gabona- nemű, de magával a tulajdonképeni fedélzettel senki sem törődik. Egyszer azt fogják jelenteni a nemes grófnak: nincs magtár, mert a vár már nem arra való. A gróf építtetni fog magtárt, mert az kell, a várra nem fog költeni először, mert arra sokat kellene költeni, másodszor ő meg nem fog abban a régiségben lakni soha.

Az aranyosmegyesi vár, az igaz hogy nem hasonlítható össze más középkori várakkal, melyek többnyire kőszirteken épültek, de igaz az is, hogy a középkorban alig volt sikföldön épült vár, mely egyuttal és szükség esetén a király katonáinak is védelmi eszközül szolgált volna. A megyesi vár ilyen volt. Az ecsedi vár szintén sikföldi volt, azonban azt nagyban erősitotte az ecsedi láp. Ami az ecsedi várnak volt a láp, az volt a inegyesinek a Gombás és a körülette fekvő óriási erdő. Építészeti szépségekben, kilátásokban más régi váromladékok többet mutathatnak, de egészben és régi eredetiségében fenmaradt régi vár hol található még fel ?

Szerény soraimnak az a czéljuk, hogy adddig, mig valóban nem késő, e vár iránt érdeklődést keltsek az illető körökben. Az illető köröknek kellene felbuzdulni s követelni a vár fenmaradásának biztosítását Ha a várhoz legalább 10—12 ezer holdas földbirtok tartatnék, bizonyára akadna tulajdonos, aki költené a vár átépítésére, mivel az lakóházul szolgálhatna. így azonban a kegyelet szempontjából nem segítik elő ugyan lerombolását, mert ezt úgy is megteszi az idő, de nem is költenek ugyan reá semmit, hogy megmaradása biztosítva lenne.

Csekélységem már évekkel ezelőtt felhívta a műemlékeket gondozó orsz. bizoltság figyelmét e várra, de eredmény nélkül. Pedig ha egy tekintélyes testület közbevetné magát gr. Teleki Sámuelnél e vár fenmara- dása érdekében, a gróf van olyan gazdag s hazafias érzése is sarkalná, hogy ha bár e vár anyagilag neki már semmit sem hajt, mindazonáltal tekintettel múltjára és a hoz- záfiiződő emlékekre, meghozná az áldozatot a vár érdekében, hiszen a mi tudfunkkal hozott ő már a haza érdekében sokkal nagyobb áldozatokat is. Elsősorban megkellene váltani a Streicher örökösök részét is, hadd legyen legalább a vár egy birtok test. Ha ez meg lenne, ki kellene keresni a czélt, amelyre nézve a vár restauráltatnék.



Az aranyosmegyesi vár a község kellő közepén fekszik aránylag most már nem nagy kiterjedésű parkban. Ezen park csak ezelőtt 30 évvel is oly gyönyörű volt, liogy a messzeföldről ide vetődött idegen, soha sem sajnálta a fáradságot, amit a vár és annak parkja megtekintésére fordított, A park utolsó gondozója gróf. Karocsay Klementia volt. Azonban ő férjhez ment, itt hagyva gyönyörű virágágyait és virágházait. A vár körül futó mély vársánczok, a sánczok szegletein kiemelkedő magas dombok oly helyzeteket teremtettek kertészeti szempontból, melyek magukban véve is vadregényes és művészies kiállításokat teremtettek. Hát ha még hozzá képzeljük azt a temérdek exoti- kus virágot, cserjét és fát, melyek mind a maguk helyére és az adott helyzet festői kihasználására lettek elültetve ? No de hát azokat már hiába siratjuk. Helyüket elfoglalták az enyészet virágai: a dudva és bozót.
A vár négyszögben van építve, mind a négy sarkán kiszögelő bástyatoronynyal. Ezenkívül a homlokzaton van a főtorony. Maga az épület most is két emeletes, de amint a padlást vizsgáljuk, a harmadik emeletnek is megvan minden szoba maradványa, a padláson meredező falakkal és ajtókkal. Egy bástyatorony szegletén megmaradt egy kémény, eredeti építészeti diszitésekkel és- festésekkel. A vár négyszögben van. Régebben kút is volt, most már be van tömve. A főberájat fél iv alakú boltozott kapu, ölnyi vastag falakkal. A főbejárat felett faragott diszitések között: Lónyay Zsigmond czimere, e felett a következő felírással. ANNO DNI MDCXXX. MAGE, SIGIS DELONIA CONES COTT, GRASNE N A FVNDAMENTIS EXTRVXIT.
Egy másik oldal ajtó felett van Kemény János erdélyi fejedelem sárkány fogas címere. Bent a vár négyszögben, a pince ajtók felett, faragott diszitések, czimerek, mig az emeleteken diszitések és évszámok.
A várnak építési anyaga vegyes. A vár uralma alá tartozó községek, oly követ hordtak hozzá, mint a milyen határukban találtatott. így az avasiak nagyrésze, csak gömbölyű patak követ hozhatott. A mai kőmi- vesek olyan anyagból nem tudnának olyan nagy épületet rakni. Kezdetben nem is lehelett valami erős épület, de hát az idő ezt is úgy megerősítette, összeérlelte, hogy egy darabocska vakolatot csak kalapácscsal lehet letörni.
A vár alatt hatalmas pinezék vannak körös körül. Ezek egyrésze a jobbágyok bor- tizedének befogadására szolgált. A másik része tömlöcökül szolgált Az utolsó beáres- táltak az 1848-iki lázadók voltak. Ma e pinezék legnagyobb része üres. Egy egy darab belőlük bérbe is van adva. A hagyomány azt tartja, hogy valamely pinczéből alagút vezetett a „Zinér“ várához. Azonban ez teljes lehetetlenség. Nincs kizárva azonban, hogy a vár az alig egy pár száz méterrel tovább fekvő kolostorral volt alagúttal össze kötve, annál is inkább valószínű ez, mivel végső esetben az elmenekülésről, az ily helyeken rendszerint gondoskodtak.
A földszinti helyiségek, kamarák, konyhák és a várőrség laktanyájául szolgállak. Ahoz képest ma is hatalmas, száraz és egészséges termek, csak egy hibájuk van mint minden többi helyiségnek is, hogy igen sötétek. Az első emelet pilléreken nyugvó fedett folyosókkal és verandákkal van körül véve. Van ott tizennégy nagy terem és négy bástya torony szoba. A termek közül kettő hatalmas nagy terem. Ezek közül az egyik lett volna az „aranyos" terem. Az átalakítások, toldozások-foldozások a régi díszítésből mindent eltüntettek, kivéve a már enditett kémény külső díszítését és festését.
A harmadik emeletre romok között jutunk fel. Egyes termeknek félig lerombolt falai most már a vár padlására esnek, de azért minden terem külön is megkülönböztethető. A nagy toronyszobák ma is épségben vannak még. Egyik szobát a másikkal szűk boltozott csigalépcső köti össze. Az egyik toronyszobában századok múlva is ott van a kandalló helye. Ott a hamu és kialudt parázs. A szemlélő önkénytelenül is felteszi a kérdést: beszélj hamu és te kialudt tűz, kik üllek utoljára körülötted'? Mit susogtak a régi dicsőségről, mit az elnyomatásról és bíztak egy szebb jövőben is?
Az van megírva a várról, hogy 1670-ben levegőbe röpítették. A megmaradt részek pedig 1707-ben le is égtek. A lerombolásnak nyomai ott vannak a harmadik emeleten.Tűznek azonban nem lehet nyomát felfedezni, vagy ha volt is, nagyon kis térre szorítkozhatott.
A vár fedele amolyan hevenyészett fedél. Miután lerombolták a harmadik (esetleg a negyedik emeletet is) a fedelet a megmaradt falak magasságaihoz alkalmazták. Csupa toldozás-foldozás, semmi rendszer, semmi kötés nélkül. Csuda, hogy annyi idő óta, ezen fedélzetek rég be nem omlottak. Most ezek miatt csakugyan végveszély fenyegeti az egész épületet. Azon kívül, hogy elavult, ugyaimnt most van a legveszélyesebb tűzfészek.
Ime röviden ismertettem e várat. Természetes, hogy egész története köteteket foglalna el. A várnak volt oklevéltára is.
Ez egy ideig Zákány József uradalmi igazgató gondozása alatt állott. Ő is a várban lakott, de a nyolcvanas évek elején meghalt. A gróf Karocsay Sándor levél és könyvtára szintén itt volt, értékesebb és érdekesebb könyveket és okmányokat rendre elszállították. A megmaradt darabok Böszörményi Zsigmond itteni földbirtokos gondjaira bízattak. Végre: gr. Karocsay Klementin beleegyezésével, ezek közül is a hasznavehetőbb darabok Böszörményi Zsigmond földbirtokos és Ferenczy Gyula debreczeni teológiai tanár és kollégiumi könyvtárnok közbejöttével, a debreczcni főiskola könyvtárának jutottak.
Hogy Zákány külön okmányokat is kezelt, vagy ő is csak a Karocsay féle családi iratokat gondozta, nem tudom. Ámbár mint. a várnak fiskálisa kezelhette a többi családok okmányait is. De akárhogy volt, a várra vonatkozó iratok ezeknél a családoknál ab •; nyúlhattak tovább vissza mint 1—2 évszázadra. A régibb időkre vonatkozó okmányé’ nem itt, hanem más helyen lennének keresendők, és én gondolom, hogy ezekből is előkerülne sok oly adat, melyekből nyilván kitűnnék, hogy nem volna szabad a várat pusztulásnak hagyni-

Pár sorban még vissza térek az aranyosmegyesi vár irattárára. Említettem, hogy az irattárát feloszlatták. Mindazonáltal a várban maradt még egy értéktelennek látszó irathalmaz. Gróf Teleki Sámuel bérlőjének, Gliick Ignácz, urnák szívességéből egy pár darabot megtekinthettem. Már azok között is ráakadtam olyan okmányokra, melyek kulturális, gazdasági, társadalmi fejlődési s történelmi szempontból is nagykár lenne, ha végkép elkallódnának. így, hogy többet ne említsek, megtudjuk, hogy a báró Wesselényi birtok, mely ma 4—5 ezer kereszt életet termel, tisztán Aranyosmegyesen, 1848-ban az összes gabona nembeliből, a környékbeli dézsma keresztekkel együtt, jó termés mellett, mint-egy kilenczszázat tett ki. Meglehet állapítani, hogy az akkori gazdasági viszonyok mellett, egy-egy grófi birtok évenkint mindig kevesebbet jövedelmezett, mint amennyi volt a kiadás. Ott hever az iratok között br. Wesselényi Farkas özvegyének, br. Bánffy Máriának hiteles végrendeleti másolata. Br. Wesselényi Ferencz, László és Johanna hiteles egyezségi levelének másolata stb. Mind oly okmányok, melyekből a történet iró meríthet, s melyek fontos kultúrtörténeti adatokat tarlalmaznak. A negyvennyolcz előtti kor arisztokrácziájának felfogására és jellemzésére elég világosságot dérit az egyes iratcsomókat összekötő schvartzgelb zsinórok.
Ezen iratok egy ideig ott fognak heverni a "puszta templomból" a várhoz szállított három réz koporsók egyikében. De még se kerülnek szemétdombra.
Ezen iratok egy ideig ott fognak heverni a "puszta templomból" a várhoz szállított három réz koporsók egyikében. De még se kerülnek szemétdombra. Az 1805-ik évben midőn szó volt arról hogy Aranyosmegyesen felállítják az áll. el. iskolát felhívtam az akkori tanfelügyelő, Kováts Béla figyelmét a várra, hogy az áll. iskolát oda helyezzük be. O az eszmét nagyon felkarolta. Ki is jött a várat megtekinteni és egyéb viszonyokról tudomást szerezni. A termek megfelelő nagyságunknak, de elhanyagoltaknak s különösen sötéteknek találtattak. Konstatálta azt is, hogy ott annyi terem és más helyiség van, hogy nem tudná igénybe venni. Több gazdával egy fedél alatt pedig az iskolának nem volna érdeke. Végre a várnak három gazdája van, már most ezek közül kivel bocsátkozzék tárgyalásokba?
Úgy is van. Addig, mig a várnak nem lesz csak egy ura, alig lehet a vár érdekében valamit kezdeni. És leghatalmasabb ura lehetne, gróf Teleki Sámuel.
En a grófot személyesen nem ismerem. Soha sem láttam 30 év lefolyása alatt Aranyosmegyesen. De mindazonáltal ismerem gondolkodási módját, ismerem azon magasabb célokat, melyekért ő ezelőtt évekkel annyit küzdött és áldozott. így nem tartom lehetetlennek azt som, hogy a vár természetével egybevágó célra különösen, ha ezen intézmény, örökidőkre a gróf nevét viselné egész ingyen át nem bocsataná az egész várat.
Ezelőtt egy pár évvel a szinérváraljai járásbiróság «nem kapott helyiségeket bérbe. Szó volt, hogy a járásbíróságot a várban telepítenék. Nem lett volna rossz gondolat, de tatarozás és alapos javítások nélkül a várt semmi ilynemű czélokra nem lehetne használni.
Ha valamely modernebb intézmény pl. Szatmárvármegye múzeumát akarnék e várban létesíteni, vagy valamely népesebb tanintézetet, p. o. földmives iskolát összekötve valamely háziipari ág művelésével, természetes, a várat a czélnak megfelelőleg restaurálni és helyiségeit használhatókká kellene tenni. Lehet, hogy e munka egy kicsit több költséget emésztene fel mint maga az intézmény czélja megbirna. De itt nem csak a jövő, hanem különösen a múlt lehet nyomatékos ok a nagyobb költségek indokolására.
Kulturális életünk fejlődésével annyiféle intézményeink vannak már eddig is, sőt lesznek ezentúl is, hogy az erre hivatottak bizonyosan találnának a sok közül egyet, melynek elhelyezése az aranyosmegyesi majdnem ezredéves várban éppen bele illenék. Vidéke egészséges, vize kitűnő, vasúti állomása van kettő is. Ezeken kívül a község a körülötte fekvő 5—6 községnek középpontja, s mint ilyen hazafias, kulturmissiója alatt tartaná azokat.
Még a legutolsó esetben sem kellene elhanyagolni magtárnak. Hiszen nem is arra való, nem arra a czélra épült, csak szükségből használják e czélra. Akkor is valamely oly természetű gyárat kellene bele alapítani, mely nem érintené a vár iránt való kegyeletérzést. Mindazáltal a várat kiemelné a nem- bánomság, a nemtörődömség kátyújából. Ennek a vidéknek nagy szüksége lenne egy ily munkát adó telepre, p. o. szövőgyár, magyar gyermekjáték készitőgyár, vagy más ilyen valami. A községemnek van 12,592 holdas halára. Ebből mintegy ezer hold lehet a község paraszt lakosságáé. A többi uradalmi és középbirtokossági birtok. Lakosainak száma 3148, kik közül mintegy 2600 házat- lan zsellér. A zsellérek közül még le lehet számítani mintegy 300 lelket urasági külső és belső cselédnek. Szeri-száma nincs azoknak a támadásoknak, gyanúsításoknak, igazságtalan Ítélkezéseknek, mikkel ma is a jezsuitákat 'illetik. Köztudomású, hogy a jezsuita-rend ellen felhasznált fegyverek ős raktárai még most is földraivelési napszámos, kiknek nyáron át még csak van munkájuk, de télen mondhatni semmi. Az agrár-szociálizmust e vidéken először ide hurczolták be, még pedig olyan egyének, kik az iskolába soha sem jártak, írni olvasni nem tudnak. Ez megdönti egynémely oldalról szívesen hangoztatott azon téves felfogást is, hogy nem kell a parasztot annyira kiművelni. Bizony kell azt, sőt lehetőleg értelmessé kell nevelni. De gondoskodni kell egyúttal arról is, hogy értelmét és munkaerejét fel is használhassa.
Mint emlitém, az aranyosmegyesi várral a legutólsó esetben is a föld nyomorult népének szolgálhatnók az érdekeit. A múltban a haza ellenségei ellen és védelméért állították az ily várakat. Semmivel sem tartanám lealázóbb feladatnak, ha most a hazának fiait fogadhatná magába s megmenthetné őket a nyomortól és elzülléstől.
Tudom én, hogy igénytelen az én szavam. Soraim is elég halványok, de érzem, hogy az igazságot akarnám szolgálni. Az igazság pedig: hej de sok nemes lelket indíthat gondolkozásra, esetleg a legilletékesebbeket cselekedetre is.




A vár egykori metszeten 1894-ben.

A várkastélyudvar nyugati oldala.

Az udvar délnyugati oldala.

Északnyugati okdal.




Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!