Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ














Csomaköz (Ciumeşti)

A falu elhelyezkedése.

 

A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE


 

Csomaköz, magyar kisközség a Nyírség déli részén, 334 házzal; lakosainak száma 2205; közülök 1780 magyar, 141 német, 280 oláh; vallásra nézve 1272 r. kath., 623 gör. kath., 257 ref., 52 izr. Határa 7789 k. hold. Régi község, a Kaplony nemből származó Csomaközy nemzetség névadó birtoka. Már a XIII. században fennállott 1306-ban Terra Warchamakuz és terra Chamakuz szomszédosok voltak, 1320-ban is Utraque Chamakaz szerepel, 1352-ben külön Warchomakuz és Noghchomakuz, 1435-ben már ugyanaz a név mindenikre Chomokuz, vagy Chamakaz, 1473-ban Kyschomokaz, al. nom. Warchomokaz. A középkorban három Csomaköz volt, Nagy-, Kis- és Vár-Csomaköz. Mindenik a Csomaközy, Károlyi, Vetési és Bagosi családok közös birtoka volt.
1407-ben a Károlyiak nagycsomaközi jószágukat elzálogosítják a Báthoryaknak.
1419-ben a Károlyiak kir. új adománylevelet kaptak birtokukra.
1435-ben a Vetésiek megosztoznak itteni részükön.
1464-ben a „Gyermekerdő”-ről megítélik, hogy Kiscsomaközhöz tartozik és Vetési Miklósé,
1468-ban Károlyi László elzálogosítja itteni részét Endrédi Nagy Ferencznek.
1477-ben a Dengelegiek visszaadják a Károlyiaknak zálogban birt részeiket. A XVI. és XVII. században ugyanezeké a családoké.
1518-ban a Báthoryak felkérték, de birtokába nem léptek, mert a Károlyiak ellentmondtak.
1544-ben Bácsmegyei Benedek részt nyer benne.
1614-ben Pyxendorfi Rueber György szerez itt részt.
A Csomaközy családnak 1768-ban Csomaközy Zsigmonddal fiágon magva szakadván, leányágon báró Mészáros János kapta meg a birtokot.
Rajta kívül a XVIII. század végén s a XIX. század első felében a Menszáros, gróf Teleki, Pogány, majd a gróf Degenfeld családok szereztek itt nagyobb részeket.
Most legnagyobb birtokosai: gróf Dégenfeld József, kinek itt a község határában szép, emeletes kastélya van, továbbá Buttyán János, Bay Mihály és Solymossy István. Ezek mindegyikének csinos úrilaka, vagy régi kúriája van a községben. A református templom hajdan a katholikusoké volt. Mostani katholikus lakosai csak a XVII. század végén kezdtek beköltözni báró Mészáros akkori földesúr felhívására.
1815-ben kis templomot építettek, a mely az 1834. évi földrengéskor összedőlt;
1841-ben építettek helyette újat. Gör. kath. temploma 1818-ban épült. A község régente mezőváros volt. Van bennne hitelszövetkezet is. Hozzá tartoznak a Dégenfeld tanya, a Fekete, Homoki és Ponyvás tagok és az Ömböly puszta, mely utóbbi hajdan népes község volt.
Már a XIV. században Embel néven szerepel és 1390-ben a Kaplony nembeli Vadai családé volt;
1406-ban pedig a Bagosi Vetési, Csomaközy és Károlyi családok osztoztak meg rajta.
1419-ben a Károlyiak új adományt kapnak rá és 1423-ban egészen az övék.
1468-ban Károlyi László itteni részét elzálogosítja Endrédi Nagy Ferencznek. Maig is a Károlyi családé. Mellette volt és ide tartozik Téglás puszta helye. 1418-ban már puszta volt és akkor tűnik fel, mikor a Báthoryak sok Károlyi birtokot felkértek, de meg nem kaptak. Az idetartozó Ponyvástag, szintén nagyon régi és hajdan Polyvástanya volt a neve. Csomaközön van körjegyzőség és posta. Vasúti és távíró állomása Szaniszló.



Gróf Dégenfeld József kastélya a Homoki tagon.

A XX. század elején Dégenfeld József volt fő birtokosa, akinek itt szép emeletes kastélya is volt.
Rajta kívül a Buttán János, Bay Mihály és Solymossy István volt itt nagyobb birtokos.

CSOMAKÖZ ETNIKAI ADATAI.


ÉvRománMagyarNémet
1880492362729
18903411064631
19002801780141
191052170-
19207121551367
19304581381243
1941244191621
1948---
1956---
196632016676
1977278151431
1992143849363
2002126102947

Csomaközi református templom






A templom középkori eredetű, szentélye sokszögzáródású, kívülről a hajó sarkaihoz hasonlóan, vaskos támpillérek támasztják. Eredeti ablakait átalakították. Az egész templom síkmennyezetes, csak a diadalív töri meg. Berendezése részben már elpusztult, csak falazott szószéke áll még, egykori koronáját 1763-ban a falu nevét viselő, Csomaközy család egyik tagja, Zsigmond készíttette.
A templomról első írott adat, amely az egyház birtokában van 1815-ből származik. Ezt T. Nagy György prédikátor írja: „A templom egészen megzsindelyeztetett és a rajta levő ablakok renováltattak.
1817. áprilisában a padok javítattak.
1831-ben rögtönöztek egy tornyot.
1834-ben földrengés következtében a templom megrongálódott és gróf. Teleki Lászlóné a maga költségén a mennyezetet és az épületet megújítatta.
A koronát a szószék fölé 1841-ben Miskoczi Julianna készítette.
1900-ban javítatott a templom teteje,
1906-ban és 1926-ban ismét a zsindelytetőt javítják.
A korona belső oldalán található egykori felirat szerint 1841-ben a földrengést (1834) követő helyreállítás folyamán cserélték ki a ma is meglévőre. Szintén középkori eredetű lehetett az épületet egykor övező kőfal is. A templom nyugati homlokzatához csatlakozó fatorony, amely egyben előcsarnokként is szolgál, 1831-ben épült. Harangjai már nincsenek.
1943-1944-ben nagyméretű javításba fogott az egyház, de félbe maradt a második világháború és anyagi fedezet hiánya miatt.
1951 őszén folytatták a javítást, amikor cseréptetőt helyeztek el.
1966-ban a harangláb helyreállítása történt, még ebben az évben a templom külső részét is újra vakolták.
1996-ban kívül-belül kőporral vakolták a falakat.
1997-ben új csatornákat tettek fel.
1998-ban a tetőt újították fel és a plafont.
2007-ben a szentély és a templomhajó közötti bádogozást.
2008-ban az ablakokat üvegezték.
2013-2014 – ben Európai Uniós támogatással a templomot teljesen felújították.





Itt alussza örök álmát Báró Mészáros János, hogy ki is volt ő?
Tessék:
Báró Mészáros János hadvezérről

A család nemesi származású, hősi tetteik Mátyás király uralkodásától nyomon követhetők.
Egyik ősük (szintén János) Lendva várának törökök elleni védelmében tűnt ki. A család későbbi leszármazottainak tagja, szoboszlói Mészáros János Bocskai István hajdúinak seregében zászlótartóként küzdött a fejedelem oldalán. Hadnaggyá előlépett fia (János) egy elfogott török lányt vett feleségül. Ő sikeresen harcolt az 1651-ben és 1653-ban betörő török csapatok ellen. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem e tettéért újból nemesi oklevéllel tüntette ki, s a család ettől kezdve a „szoboszlai ” nemesi nevet viselte.
Az ifjú Mészáros János 1737-ben Kunhegyesen született. „A betűvetés, az egyházi éneklés, számtani alapismeretek elsajátítása, valamint a latin declinátió és konjugátióval való megismerkedés után apja a debreceni Kollégiumban taníttatja, kevés sikerrel. Inkább beállt szabótanulónak Fodor János szabómesterhez. Miután kitanulta a mesterséget szabólegényként elindult a nagyvilágba tapasztalatot szerezni.
1756-ban, amikor kitört a hétéves porosz-osztrák háború, a 19 éves Mészáros János önként jelentkezett közhuszárnak.
A hétéves háború után a bécsi katonai iskolában képezte tovább magát, elsajátította a német nyelvet, s tanult olaszul és franciául is.
1778-ban a bajor örökösödési háborúban II. József oldalán harcol ismét a poroszok ellen, mint a Wurmser huszárok alezredese.
1778-ban az osztrákok szövetkeztek az oroszokkal és megtámadták a törököket. A csaták Moldva területén folytak. Mészáros János Koburg herceg seregében már mint ezredes (1784-től az I. huszárezred, a II. József cs. huszárezred vezénylőezredese) harcolt. Az egyesült osztrák – orosz sereg 1789 július végén és augusztus elején Foksani (Havasalföld) város mellett ütközött meg azon török sereggel, melyhez az oláh vajda csapata tartozott. Mészáros János az ellenség balszárnyát 6 századdal oly hősiesen rohamozta meg, hogy a törököket messze hátra kergette.
E hadi tényéért vezérőrnaggyá nevezték ki. Sikereiért a király azzal jutalmazta, hogy 1790-ben a 1. ulánusezred tulajdonosává nevezte ki.
A franciák elleni háborúban is bizonyította hadvezéri tehetségét.
Csapata 1793. október 13-án a weissenburgi állásokból kiűzte az ellenséget.
1793-ban (?1794) e hősiességéért a Mária Terézia-rend lovagkeresztjét nyerte el, amely bárói rang adományozásával járt együtt.
1794-95-ben Napóleon seregei ellen folyt a harc. Érdemét 1796-ban a Mária Terézia-rend középkeresztjével ismerte el az uralkodó.
1796 szeptemberében az egyik csatában bal lábát ágyúlövés érte, s így az 59 éves altábornagy kénytelen volt nyugalomba vonulni.
1797-től az 1. ulánusezred helyett a 10. huszárezred tulajdonosa lett.
Nyugalmazását követően még két alkalommal kapott katonai szerepet (1797, 1800).
I. Ferenc a vesztésre álló napóleoni háborúk idején nemesi felkelést rendelt el. Mindkét időpontban a tiszai kerületbe Mészáros János altábornagyot nevezte ki vezérré. Harcra azonban a békekötés miatt nem került sor.
Mészáros János a hétéves, de különösen az utolsó török háború hőse, a francia háborúk hadvezére volt.
1801. (október 2-án ?) nov. 17-én hunyt el. Csomaközön temették el nagy pompával, holttestét az akkor készített templom kriptájában helyezték el. (Felesége 1810-ben hunyt el szintén Csomaközön.)






Húsz magyarországi és tíz romániai templomot foglal magába a Középkori templomok útja Szabolcs-Szatmár-Bereg és Szatmár megyékben című határon átívelő projekt, melynek célja egy vallásturisztikai útvonal kialakítása, a történelmi Magyarország egyházi örökségének összekapcsolása és megismertetése a turistákkal.

A Szatmár megyei műemlékek közül így a csomaközi, a berei, az ákosi és a krasznacégényi templom szorul restaurálásra, illetve helyreállításra.

A csomaközi református templomban 2013 májusában kezdődtek el a helyreállítási munkálatok. Ennek megvalósításához szükséges elvégezni a régészeti kutatásokat, amelyet a Szatmár Megyei Múzeum régészei végeztek. A falkép kutatás során falkép nyomokat fedeztek fel, a templomon belül egy boltozott, téglából épített kupola bukkant elő, amelyben egy teljes épségben megmaradt koporsó volt, több másik pedig töredékeiben. Ezek valószínűleg a 18. század végi és a 19. század eleji temetkezésekből származnak. Báró Mészáros János koporsóját majd turisztikai látványosságként fogják kiállítani.



A falu és a műemléktemplom részletes bemutatása.


A helyreállított templom terve.


Néhány kép a Templom felújjítási munkálatairól.






Sikerült eredeti állapotára visszaállítani a templomot, amely a jövőbben hely- és egyháztörténeti kiállításoknak szolgál otthonul. Az átadási ünnepségre 2014. augusztus 16-án került sor, melyen az istentiszteletet Csűry István püspök celebrálta.
A felújított református templom


















Látványtervek a templomról.















Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!