Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ














Aranyosmeggyes (Medieşu Aurit)

 

 

A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE

Az Avas és a Szamos völgyének határán fekvő Aranyosmeggyes település története több szempontból is eltérő a szomszédokétól. Az itteni Szamos rév miatt, Aranyosmeggyes központi szerepet töltött be a középkortól a 20. századig, az állandó hidak megépítéséig Szatmárnémetiben és Erdőszádán. Valószínűleg az előnyös fölrajzi helyzet miatt hozott ide 1271 körül V. István király telepeseket a Német Birodalomból, különböző kiváltságokat adományozva nekik. Az ekkor kiadott kiváltságlevél egyébként Aranyosmeggyes első írásos említése. A település kiváltságolt jellege csak időleges volt, mert 1280-ban már Moys nádor birtokaként szerepel, aki vejére, Móriczra hagyta.
Jó egy évszázaddal később öt pápai oklevél szolgáltat fontos információkat a település történelmére vonatkozóan. Jól ismert tény a régió településeire vonatkozó középkori források ritkasága, éppen ezért az Aranyosmeggyesre vonatkozó dokumentumok sora egyedinek számít. Pontos időrendi kapaszkodók hiányában csak töredékesen rekonstruálható a vázolt történet, sajnos sok még a fehér folt. Az oklevelek szerint pontosan meg nem határozott időszakban, de még 1215 előtt, a magyar királyság elfoglalta Meggyes helységet a románoktól. Az uralkodók, elsősorban a ferences rendre támaszkodva, erőteljes térítő tevékenységet folytattak a 13. század során, de Meggyes vidékén érezhető eredmény csak 1370 körül született, Simon bán özvegye Meggyesaljai Katalin közremű-ködésével, aki anyagilag és erkölcsileg is támogatta a ferences misszionáriusok tevékenységét. Katalin folyamodványai révén született a szóban forgó öt pápai oklevél, amelyben több egyházi kiváltságot és felmentést szerzett az aranyosmeggyesi uradalom területén működő katolikus plébániák részére. Így, többek közt a pápai tized nagyobb része a helyi kiváltságolt plébániákon maradt, ezek fenntartására és felszerelésére, szemben az addigi gyakorlattal, mely szerint ez a felettes hatóságokhoz kellett jusson. Ezenkívül a hívek lelki gondozásának megfelelőbb ellátására a pápa megengedte a vidéken élő ferenceseknek, hogy a megyéspüspöknek vagy a pápának fenntartott bűnbocsánatot is adományozhassanak. A középkori Magyarország e határszéli uradalma iránt tanúsított speciális pápai figyelem, amelynek egyébként az Aranyosmeggyesről fennmaradt források is köszönhetőek, egy szélesebb, a 14. század második felében Nagy Lajos király támogatásával zajló katolicizálási akció része.
Az biztos, hogy 1280-ban Aranyosmeggyes Poknembéli Móric családra száll. A Győr vármegyéből származó család, Miklós nevű tagja révén kerül Szatmár megyébe, mivel részt vett a IV. Béla király és fia V. István között kialakult konfliktusban. Az idősebb király szemében kegyvesztett Miklós erre a vidékre menekült, leszármazottaiból alakult a Pok nemzetség meggyesi ága, akiket a 14. századtól Móricz családként ismertek. Ők birtokolják Aranyosmeggyest és a környéken kialakuló uradalmat egészen 1490-ig, a család kihalásáig. Két évvel később házassági kapcsolatok révén a Báthoriak öröklik a kihalt család birtokainak nagy részét. Ebben az időben Aranyosmeggyes uradalmi központá vált és mezővárosi (oppidum) rangot is kapott. Több mint 100 település alkotta az uradalmat, az Avasban és a Szamos mindkét partján fekvő falvakkal Szinérváraljától, illetve Szamosveresmarttól kezdve egészen Szatmárudvariig és Kolcsig.

A XIX. század elején nagyobb birtokosai voltak a gróf Teleki, báró Wesselényi, gróf Károlyi és Becsky családok. A községben több csinos úrilak és régi kúria volt...

 

ARANYOSMEGGYES ETNIKAI ADATAI.

 

ÉvRománMagyarNémet
1880161355432
18901710745-
190022538446
191023109251
19202810282-
19302845765-
1941331910641
1948---
1956---
19662758191-
197727212193
199225141313
200223692697

 

A VÁRKASTÉLY

 

Az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb épülete, az aranyosmeggyesi Lónyai-kastély. A vár építésének idejét nem ismerjük, először 1278-ban említi oklevél. Birtokolta a Kaplony nemzetségbeli I. Jákó, majd fia I. András, akitől IV. László király - az ellene I. András által elkövetett merénylet miatt - a várat és tartozékait elvette, Miklós erdélyi vajdának adományozta. A település 1409-ben mezőváros lett, melyet a várral együtt 1429-tôl Meggyesi Simon és János, 1442-tôl Móriczhidai Móric birtokolt. Báthori István és András 1493-ban erőszakkal elfoglalták a Móriczhidaiak kihalása után, majd per tárgya lett 1520-ig. A Báthoriak nem lakták, romlásnak indult. Az utolsó Báthori halála után leányágon Lónyai Zsigmondé lett, hozzá fűződik a várkastély mai formájának kialakítása.

A vár alaprajza

 

A kapu feletti 1630-as évszám az építkezés befejezésére utal. Az építtető feliraton is megörökítette nevét: "MAGNIFICUS SIGISMUND DE LONIA COMES COMITATUS CRASNENSIS A FUNDAMENTIS EXTRUXIT". "Alapjaiból építette nagyságos Lónyai Zsigmond, Kraszna vármegye főispánja". Lónyai Zsigmond 1643-ban meghalt, a várat Kemény János erdélyi fejedelem felesége, Lónyai Anna örökölte. A törökök 1661-es erdélyi hadjáratuk során megpróbálták a várat elfoglalni, de nem sikerült nekik.

1690-ben felvett leltárakban is a fejedelemasszony birtokaként szerepelt a roskadozó félben lévő vár. A vár megmaradt részei 1707-ben leégtek. Az uradalom Lónyai Anna halála után a kincstáré lett, ahonnan báró Wesselényi Ferenc 1732-ben szerezte meg és a vár helyén, köveinek felhasználásával egy várkastélyt építtetett. A Wesselényi családtól gróf Bethlen Zsuzsanna és gróf Teleki Sámuel örökölte, kiknek leszármazottai a XIX. sz.-ban is birtokolták.
A kastély első ismert helyreállítására 1941-ben került sor, Lux Géza műépítész irányításával. 1944-ben az épületet katonai kórházként használták, és miután a német csapatok visszavonultak, felgyújtották, így került a máig tartó romos állapotba. Az utólagos restaurálási törekvések részlegesek és elégtelenek voltak: 1957-ben a rom falait betoncsíkkal koronázták, 1999-ben erősen tönkrement ablakkereteit fagerendákkal támasztották alá.

 

A Lónyay címer.

 

Az aranyosmeggyesi várkastély műemléknek nyilvánítása egy 1943 as filmhíradóban.

 

 

Az 1600-as évek vége felé végzett összeírás is már a várkastély elhanyagolt állapotáról tanúskodik.

Mi, Vitkay Mihály nemes Szakmár vármegyének hites szolgabírája és Szakmári Bencze Sámuel, ezen nemes vármegyének adjunctus hites assesora, recognoscáljuk perpraesentes, hogy mi jöttünk Aranyosmeggyesen levő kastélyban, mely vagyon ezen nemes Szakmár vármegyében, a néhai méltóságos fejedelem, Kemény János úr őnagysága megmaradott özvegye, méltóságos fejedelemasszony, Lónyai Anna asszony őnagysága parancsolatjábul, kegyelmes urunk őfelsége szakmári udvarbírája, tekéntetes, nemzetes Desőfi Gábor és ugyan kegyelmes urunk őfelsége szakmári harmincadosa, nemzetes, vitézlő Skotka Mihály uraimékkal, őkegyelmekkel együtt ugyan Aranyasmeggyesen lévő kastélynak és ugyanahhoz tartozó, őnagysága kezéhez adandójószágának assiguratiójára; mely feljebb megírt kastélyt és jószágot udvarbíró, tekintetes, nemzetes Desőfi Gábor és őfelsége harmincadosa, nemzetes, vitézlő Skotka Mihály uraimék őkegyelmek a nemes Szepesi Camara commisiójábul a mi praesentiánkban méltóságos fejedelemasszony őnagysága szolgái, úgymint Csicseri Péter és Szigethi Gergely uraimék előtt amint találtatott, resignálták, a kastélyban levő el csípelt és a mezőben levő vetésbeli gabonát in suspenso hagyván ad ulterior(em) in clytae Camerae dispositionem, hasonlóképpen a mészárszéknek, korcsomának és vámnak fél esztendeig való befizetését praetendálván, udvarbíró úr őkegyelme és őnagysága parancsolatja szerint a kastélyban levő házakat és épületeket megnézegetvén, minemű formában lőttek légyen. Elsőben is házak, boltok, élésházbeli, pincebeli ésegyéb épületek, szám szerint ennyiben:

Alatt vagyon egy élésház, ennek szegeletiben egy szegelet kőbolt, ugyan alatt délrül két ház és egy szegeletbolt, két sütőház, ugyanazon házak alatt való pincék, a kerítésben egy konyha.

Második contignatióban a nagy, aranyaspalota rongyollott mennyezettel; ugyanannak szegeletiben egy bástyaház. Délrül két ház és egy szegeletbástya, mellette egy kispalota, ugyan a mellett egy ház.

Az harmadik contignatióban a szegelet aranyasbolt, mellette egy ház, aki lányasszonyok háza volt; a kapu felől való sorban egyvégtében öt ház, a torony alatt egy ház. Az aranyas, kisebbik házban egy almárium. A kapuk felett való ház egy; vagyon egy festett szuperlátos ágy, három szakállas, egy harang. A kisebbik aranyasházban egy romladozott üvegablak. A tömlöc és kapuközi közös. Mely házakat és épületeket mi megszemlélvén méltóságos Judex Curiae urunk őnagysága házain kívül láttuk (így!), sok időktől fogyást pusztulásra jutván, sem ablakait, sem ajtait és azon házakban kívántató házbeli portékákat, székeket, asztalokat és kemencéket két házan kívül több házakban semmit nem találtunk és azon felül megírt házak, a felső mennyezetnek rossz volta és az esővíznek belecsorgása miatt igen elrothadtanak, gerendái és padlásai, pádimentomi is igen megbomladoztanak, és a várban bemenő kapu is többire semmirevaló. Hasonlóképpen a bástyái és béllett árkai is régi épületihez képest semmirevaló.

A jószágnak pedig számát és mineműségét előttünk fel nem tévén, nem tudhatjuk, hanem mielőttünk udvarbíró és harmincados uraimék őkegyelmek a méltóságos fejedelemasszony őnagysága szolgáinak resignáltak. Amely relatióra levelünket adjuk a felül megírt méltóságos fejedelemasszony, tekintetes, nagyságos Lonyai Anna asszonynak, őnagyságának pro futura cautela kezünk írásával és pecsétünkkel megerősítvén. Actum in Aranyasmeggyes Anno et die praenotatis. Nemes Szakmár vármegyének egyik szolgabírája, Vitkay Mihály p.h. Szakmán Bencze Sámuel, nemes Szakmár vármegyének hites assesora.

...és a mai állapotában.

 

KÉPEK AZ EGYKORON SZEBB NAPOKAT MEGÉLT VÁRKASTÉLYRÓL.

 

 

A várkastély bejárata.

A kastély bejárata (rekonstrukciós rajz).

 

 

A kastély főhomlokzata.


A torony.

 

Ajtókeretek az első emeleten.

 

Ajtókeret az oldalhomlokzaton 1626 után.

 

 

Ajtókeret 1647.

 

Ablakkeret az első emeleten.


 

Ablakkeret a második emeleten.

 



Második emeleti ablakkeret (rajz)

 

Ablakkeret a torony legfelső szintjén.


Reneszánsz ajtókeret a kastélyban.

 

.

A kastélyudvar részlete.
2009.október 15.

"A Szatmárnémetitől 21 kilométerre fekvő aranyosmeggyesi Lónyai-kastély évtizedek óta enyészetre van ítélve. A legutóbbi jogos tulajdonosa II. Károly román király volt, ám ma sem a helyi önkormányzat, sem a megyei múzeum nem tekinti sajátjának. A reneszánsz stílusjegyeket hordozó egykori főúri lak Gheorghe Robaş polgármester szerint a Szatmár megyei múzeum tulajdona, és az intézménynek kellene gondoskodni a tatarozásáról is. Ezzel szemben Szőcs Péter, a megyei múzeum igazgatóhelyettese úgy tudja, a Lónyaiak birtokának adminisztrálási joga az aranyosmeggyesi önkormányzaté, így az épülettel járó gondok is őket terhelik. Szőcs szerint a kastély szerepel az országos műemlékek listáján, mint kiemelten fontos történelmi örökség, és arról is biztosított, hogy egyáltalán nem szerepel a múzeum leltárában. Az utóbbi 15 évben semmiféle restaurálási munkálatot sem végeztek a kastélyon. Az utolsó kísérletet 1997-ben állította le a kultuszminisztérium. Az ingatlant 2002-ben II. Károly egykori román uralkodó örökösei visszaigényelték a 2001/10-es restitúciós törvényre hivatkozva, ám ez az ügy a mai napig lezáratlan maradt-magyarázta Constantin Pop, Aranyosmegygyes községi jegyzője. Mint mondta, a visszaszolgáltatási eljárás iratcsomóját később a megyei múzeumhoz irányították át. A kastély tulajdonjogáról már egy ideje nem esett szó, ezeket a tárgyalásokat csak régebbi, archivált iratok rögzítik. Mint kiderült, az ügy a helyi önkormányzat és a megyei múzeum közötti nézeteltérések miatt akadozik. A jegyző azonban úgy véli, az egykori román uralkodó leszármazottainak van esélyük visszakapni a családi tulajdont."

 

MI LESZ A SORSA?...

 

2014 szeptember 23.

Néhány nappal ezelőtt elkezdődtek a munkálatok az aranyosmeggyei vár körüli területén létesitendő park létrehozásához. Ez egy nagyobb projekt része, melynek keretén belül a község központi területét szeretnék elrendezni , az úgynevezett " Kastély teret". A projekt értéke hozzávetőleg 900 000 lej. A projekt keretén belül szeretnék a romos kastély belsejét kitakarítani és a vár részleges vagy teljes helyreállítását, a Kulturális Minisztérium és az érintett intézmények támogatásával. Nyilatkozta a polgármester, Silviu Zetea.

A kastély felújítása még várat magára.




Képgaléria








Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!