Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ












Nagykároly ( Carei)

 

 

2007. A romantikus stílusban átépített várkastély ma is ott áll egy szép nagy park közepén, elhanyagolt állapotban.
Ma egy régészeti és természetrajzi kiállításnak ad otthont, ez a dohos szagú, lepusztult épület. Pedig híres királyi várakra emlékeztető nagy lovagterme, csodálatos, festett famennyezetével ámulatba ejtő. Akárcsak az első emeletre felvezető impozáns nagy lépcsőrendszer, mahagóni színű, fából készült csavart oszlopsorával.

 

Elődeink írták :

Károly
1.
A várkastély felépítése

 

Károly mezőváros mellett is van egy hasonnevű várkastély. Síkságon fekszik és négyzet alakú. Falak övezik s a vidék lehetőségeihez képest van felszerelve. Keletkezése Károlyi László nevéhez fűződik, aki kényelmes ás biztonságos lakóhelyhez akarván jutni, udvarházat építtetett, amelyet a mostani várkastély keleti szárnya foglal magába. Ezt a lakóházat azután Károlyi Mihály bővítette ki, hazzátoldván azt az épületrészt, melyben északról a kápolna és néhány éléskamra helyezkedik el. A várkastély többi részét, vagyis a nyugati és déli szárnyat, Károlyi Ádám építtette hozzáabban az alakban, ahogyan most áll előttünk. Károlyi Sándor is alakított rajta, főleg a keleti oldalon, melynek szobáit akkor bővítették és szépítették, amikor 1726-ban Sándor fia, Ferenc tartotta mennyegzőjét a keresztszegi gróf Csáky család örökösnőjével. Itt ragadom meg az alkalmat, hogy hosszú és boldog életet kívánjak nekik, mert amíg e grófi nemzetség él, addig nem csak a várkastély fog fejlődni és virágozni, hanem az egész vidék is.

2.
A kastély falain kivül elhelyezkedő szép kert

 

A várkastélyt övező, vizesárokkal is megerősített falakon kívül, dél felől terül el e kastély kertje. Bár tekintélyes kiterjedésű és tele van gyümölcsfákkal, az egészet sajátkezüleg maga gróf Károlyi Sándor országos főbiztos ültette. A kert térbeosztása is tetszetős: az ágyásokat egymást kereszt alakban metsző közök. mesgyék választják el. Középütt halastó, pontosabban: mélyre leásott teknősbékató van, melyet sűrű fakerítés vesz körül, nehogy a kétéltüek kimászhassanak. Törpe fák nincsenek, annál több a magasba nyuló fa, melyek azonban gyümölcsöt nem teremnek. Igaz, semmiféle ápolást nem kapnak, legfeljebb télre védőburokkal veszik körül őket, amit tavasszal vesznek le. A várkastély többi részéhez a város csatlakozik, távolabbra szélesre táruló mezők, falvak és erdők teszik változatossá a tájat.

Bél Mátyás: Szatmár megye ismertetése

 

NAGYKÁROLY ETNIKAI ADATAI.

 

ÉvRománMagyarNémet
188033711585140
189056912709133
190029714885 149
1910216 1577263
1920293833375932
193044349912285
194148815005198
194847991033216
195653861089425
196671741172127
19771208210495407
19921040813830783
2002923312596524

 

A város etnikai összetétele igen tarka ma is. Alaplakossága minden bizonnyal magyar volt, de a kuruc-labanc háború (1703–1711), valamint az 1710-es kolerajárvány után görög katolikus románok egészítik ki, majd szép számú sváb telepes földmûvesek, de fôleg mesteremberek és a kereskedelmet földesúri engedéllyel irányító zsidók, akiknek 1724-tôl már rabbijuk is van. Ez azt jelenti, hogy szép számú izraelita közösség alakult itt ki. Az 1700-as évek végén és fôleg az 1800-as évek elején evangélikus szlovákok (tótok) is telepednek le, és valószínû, a XVIII. században jelentôs cigány zenész família is letelepszik, akik közül a Fátyolok és a Ruhák ma is zenészek és zeneművészek. (Fátyol Károly például a reformkorban Pest–Buda egyik leghíresebb zenésze.) A lakosság ma szintén tarka összetételű, a 26 ezer 336 lakosból 51 % most is magyar, a többi román, német (sváb), cigány és más nemzetiségű.

 

A város neve nem a Károly személynévből származik, mint azt általában hiszi a közvélemény, hanem a karul madártól, amely egy karvalyszerű ragadozó, és a legősibb időktôl szerepel a Kaplony nemzetiségből származó Károlyiak címerképében.

 

NAGYKÁROLY TÖRTÉNETE

 

 

Szatmárnémetitől nyugatra, a hajdan óriási kiterjedésű Ecsedi láp közelében, az Alföld síkba simuló vidékén terül el Szatmár megye egyik ősi városa NAGYKÁROLY.
A Károlyi család első ismert őse János, a hagyomány szerint még az első honfoglaláskor kerekítette ki magának a mai Károly közvetlen szomszédságában fekvő Kaplonyt, de mert a Kraszna elmocsarasodott hatalmas vízteknője akkor még határt nem ismerve vette uralma alá a vidék laposabb területeit, már a legelső Karolok a partosabb oldalon fekvő mai Károly helyén ütötték fel tanyájukat és századok szívós munkájával, áldozatkészségével fejlesztették a vidék egyik legjelentékenyebb városává.
A Károlyiak úgy látszik nagy szolgálatot tettek Róbert Károlynak, mert egy 1315- ből keletkezett oklevelében biztosítja őket változatlan jóindulatáról, Nagy Lajos pedig az akkor már erősen népesedő Károlynak hetivásár tartási jogot engedélyezett. A város erős fejlődésnek indult. Lassanként a környék legnagyobb településévé nőtte ki magát úgy, hogy a szomszéd Szabolcs, Ugocsa, Szilágy és Bereg megyék népe megkülönböztetésül a többi községtől a " Nagy " jelzővel tisztelte meg.
1660-ban a Nagyvárad ostromára készülő törökök elpusztították Nagykárolyt is, a várost felégették, de Evlia Celebi török utazó szerint magát a várat nem tudták elfoglalni.
1705-ben a kurucok által körülzárt szatmári labancok kitörnek a szatmári várból, felégetik a várost, több polgárt megölnek, erre mondja Károlyi Sándor később, amikor Bécs váráig elnyargalnak kurucaik és felperzselik az ottani falvakat, hogy "megadtam Károly romlásának árát".
1831-ben kolerajárvány aratott, a lakosok egy része elpusztult, másik része elmenekült.
1834. október 15- én 7 és 8 óra között hirtelen földrengés rázta meg a város területét, melynek epicentruma az Érmellék volt, de Nagykároly szinte minden jelentős épülete kárt szenvedett. Ekkor dőlt le a római katolikus templom karcsú barokk tornya, ekkor omlott össze a kaplonyi templom és kolostor, a várkastély északi oldala leszakadt és teljesen romba dőlt a régi vármegyeháza is.
A tűzvészek közül, amelyek gyakran tönkretették a város kisebb vagy nagyobb részét, kiemelném az 1836-ost, mely a Zsidóközben és a református részben pusztított, valamint az 1837-es már említett nagy tűzvészt, amelynek a város háromnegyed része esett áldozatul. Nagykároly népére csak a szatmári békével virradtak a nyugodalom napjai.
A Károlyi család mindent megtett a háborús világ okozta bajok elhárítására.
A város egyik nevezetessége ma is a Károlyiak ősi kastélya, mely az idők folyamán többször átépítve, kijavítva élte át a múló századokat.
Történetét dióhéjba szorítva, fekete márványba vésve a család egyik értékes tagja, István (1845-1907), maga helyezte el a kastély falába. Ez a tábla a következőket közli az utókorral:

 



1940-ben Károlyi Melinda a magyar hadseregnek adományozta, a második világháborút lezáró békeszerződés után pedig a román állam tulajdonába került.



A kastély bejárata 1940-ben.

 

 

Maga a település a XVIII. század elejéig alig haladta meg egy nagyobb falu méretét. A XVIII. század közepéig jelentős sváb és zsidó lakosság telepedett le. Így kialakulnak különböző városrészek, mint a Mesterrész (a neve elárulja mivoltát), Svábrész, a Zsibóköz, majd a XIX. század folyamán alakul ki az Új sor és a tisztviselő telep, valamint a város szélén a Cigányvég. Az 1921-es földreform után két teleprész jön létre, a Petri telep és a Teremi telep. Az 1960-as években alakul ki a régi piactéren az új város. A korábbi, eléggé rendezetlen utcák helyén az 1887-es nagy tűzvész után, amely a város háromnegyed részét elpusztította, a város akkori vezetői már egy városrendészeti terv alapján engedélyezik az újraépítést, ezért a ma is meglévô régi városrész magán viseli a múlt század végi építészeti stílust, kiegészítve azt a XX. század eleji szecessziós elemekkel. Így a mai városnak van egy egységes építészeti struktúrája, amelybôl kiemelkednek: a bécsi barokk stílusú római katolikus templom (1778), a református templom (1795), a zsinagóga (1890), a monumentális vármegyeháza (1848), a Szarvas vendéglô (1834) és a mai városháza (1911).

 

 

A Víztorony műemlék részét képezi a Károlyi-kastély épületegyüttesnek.
A kastélykert nyugati részén, a mai víztorony helyén a XIX. század végéig az úgynevezett Serház állt. Ezt a területet 1888-ban gróf Károlyi István megvásárolta. Ezután oda épültek az intézői és gazdatiszti házak. Erre a részre épült fel a 33 méter magas víztorony is. A téglatorony alsó részét faragott kőlapok díszítik, teteje cseréppel van fedve, 24 csővezetékkel rendelkezett, ami vízzel és villanyárammal látta el a kastélykertet, a kastélyt és a Kispiacot. Kovácsoltvas díszeit (szélrózsa, Karul madár, oldaldíszek) helybéli mesterek készítették.





Nagykárolyi emlékművek sorsa a régi sajtóban

Az első világháború után Nagykárolyban is elkezdődött a magyar emlékművek ledöntése...

Kölcsey Ferenc szobra Nagykárolyban. Mint annak idején jelentettük, gróf Károlyi István, a hazafias főúr elnöklete alatt bizottság alakult abból a célból, hogy Kölcsey Ferencnek szobrot emeljen. A bizottság a szobor megalkotásával Kallós Ede szobrászt bízta meg, ki a szobor mintázásával el is készült. A mű Kölcseyt ülő helyzetben ábrázolja. A szobrot Nagykárolyban állítják fel a gróf Károlyi István parkja előtt elterülő téren. (Kolozsvár, 1895. VII. 17., 3. old.)

...Részeg katonák összerombolták a nagykárolyi református temető sírköveit. Tömpe Lajos, a nagykárolyi református temető őre jelentést tett a rendőrségnél, hogy a méntelepi katonák ledöntötték a református temető sírköveit. Hat sírkő darabokra tört. A sírkövek tulajdonosai egyenként is jelentést tettek a rombolásokról. (Brassói Lapok, 1924. VII. 4., 4. old.)

Harc a Rákóczi-szobáért. Lebontják a Rákóczi-pincét. Román lap tiltakozik a történelmi emlék megsemmisítése ellen. II. Rákóczi Ferenc emlékét két hatalmas platán őrzi a Károlyi grófok nagykárolyi kastélyának udvarán. Egy szoba a kastélyban és a város határában egy alagút, melyeken sokszor talált menedéket az üldözött Rákóczi. A terjedelmes platán már alig bírja saját súlyát, magától roppant össze. Az alagutat szétrombolják, a szobákból pedig kaszinót vagy lakást csinálnak. A Rákóczi-szobáért és a mellette levő lakásért ádáz harc folyik Pop Aurel városi tanácsos és a katonaság között. Pop Aurel közjegyző okirattal igazolja, hogy e lakást rekvirálás előtt bérbe vette, viszont a rekviráló bizottság a lakosztályt katonai kaszinó céljára foglalta le. Az üres lakás kulcsa jelenleg a katonaság birtokában van. (Brassói Lapok, 1924 X. 20., 4. old.)

Galád merényletet követtek el a nagykárolyi Kossuth-szobor ellen. Fémfűrésszel megcsonkították Kallós Ede remek alkotását. Nagykároly városában ismeretlen tettesek nem követtek el kevesebbet, mint levágták a Duna Konföderáció legelső nagy utópistája szobrának fejét, a magyar szabadságharc vezérének, Kossuth Lajosnak. Egészen stílszerűen, tehát hogy éppen akkor, amikor a nagy magyar államférfiú elgondolásainak megvalósításait az idő és a körülmények kényszerítő parancsa szükségessé tette, néhány ismeretlen tettes merényletet követett el a nagykárolyi Kossuth-szobor ellen. A szombatról vasárnapra virradó éjszaka történt a vandál merénylet. Vasárnap reggel ugyanis azt a kínos felfedezést tették a nagykárolyi városházán, hogy a csűr lakatolatlan ajtaja mögött a Kossuth-szobrot megcsonkították. (Brassói Lapok, 1932. IV. 20., 4. old.)

Nagykárolyban a Kossuth-szobornak még a talapzatát is szétrombolták. A nagykárolyi Kossuth-szobor alakját levették. A szobrot a városháza egyik üres termében helyezték el. A tetteseket máig sem sikerült kinyomozni. A szobor talpazata tegnap éjszakáig sértetlenül állott az eredeti helyén. Tegnap éjszaka újra csak ismeretlen tettesek, a jelek szerint kilenc fiatalember csákányokkal nekiestek a szobor talapzatának, és nemcsak a felírást, hanem magát a kőszobrot is szétverték. A város magyar lakossága izgalommal tárgyalja ezt az újabb támadást, és kíváncsian várja a nyomozás eredményét. (Brassói Lapok, 1933. V. 11., 2. old.)

Keresem a Kossuth-szobrot. Valaha egyetlen értékes műemlékét Nagykárolynak. Nincs sehol. Előbb ledöntötték, azután egy fás hombárban helyezték el. Amikor már itt volt eldugva az emlékező szemek elől, senkinek sem ártva, akkor egy éjszaka lefűrészelték és széttörték a szobor fejét. Régi mese ez, csak úgy eszébe jut az embereknek, mint hogy eszébe jut az is, hogy még ma sem találták meg a tetteseket. Vagy nem is keresték? Pedig Károly rendőrségének jó híre és kevés dolga van. Betörők nem járnak oda. Mit lophatnak el Károlyban? Már a Kossuth-szobrot sem érdemes ellopni. Fej nélkül? Tehát már azt sem tudják, hogy hol van? (Brassói Lapok, 1933. XII. 29., 8. old.)

Ismeretlen tettesek lefűrészelték a nagykárolyi Kölcsey-szobor fejét. Nagykároly magyarságát újabb vandál módon elkövetett szoborrombolás tartja izgalomban. Csütörtökön reggel nyolc órakor a Károlyi-kastély előtt szolgálatot teljesítő rendőrőrszem jelentette feletteseinek, hogy az éjszaka folyamán ismeretlen tettesek lefűrészelték a Kölcsey-szobor fejét, magukkal vitték, és helyébe zöld ágakat tűzdeltek. A szobrot három utca kereszteződésénél állítottak fel 1897-ben. A bronzalak körülbelül négy méter magas, amiből mintegy másfél méteres darabot fűrészeltek le. A csonkítást nagy körültekintéssel hajtották végre. Acélfűrészüket előbb bezsírozták, nehogy hangot adjon, és arra is volt idejük, hogy a hatalmas bronzdarabot feltűnés nélkül elszállítsák. A szobrot hegyes vaskerítés vette körül, előtte pedig éjjel-nappal rendőr posztolt. A tettesek mégis ismeretlenek, akárcsak a nagykárolyi Kossuth-szobrot, megcsonkították ezt is. (Brassói Lapok, 1934. IX. 1., 3. old.)

Ledöntött szobrok. Három évvel ezelőtt a Kossuth-szobor. Most a Kölcsey-szobor. Nincs már több szobor Nagykárolyban, amelyet le lehetne dönteni. Nem lesz több szoborrombolás. Ami volt, azt ledöntötték az „ismeretlen tettesek”, akik talán nem is olyan ismeretlenek, a „felelőtlen elemek”, akik talán nem is oly felelőtlenek. Csak persze meg kell keresni őket, meg kell keresni, hogy kinek fájt Kölcsey kőbe vésett finom álmodozó arca. Vagy talán nem is az arc fájt, hanem a szellem, amelyet Kölcsey Ferenc jelképezett. Magyarság közadakozásaiból készült el ez a szobor. Kallós Ede mintázta meg, gróf Károlyi István 15 000 koronával járult hozzá a károlyiak adományához, azonkívül átengedett egy részt a Károlyi-kastély parkjában. Itt állították fel a szobrot 1896-ban nagy és meleg ünnepségek között. (Brassói Lapok, 1934. IX. 14., 6. old.)

Szakács János

ERDÉLYI NAPLÓ XV. évfolyam, 6. (697.) szám 2005. február 8.


Országzászlós emlékmű

A mai Polgármesteri Hivatal előtt, az akkori Széchényi utca és Hétsastoll utcák találkozásánál levő parkban állott. Nagykároly megyei jogú város országzászlóját id. Karácsonyi Károly városi főmérnök tervezte 1940 telén, 1941 tavaszán.
A tervrajz alapján a kivitelezési munkálatokat Gui Demeter helyi szobrász és ismert kőfaragó mester végezte.
Az országzászlót 1941-ben avatták fel.
A turulmadár még 1944 november elején a talapzaton volt.
A talapzat évekig így maradt, majd az 1950-es évek végén elbontották és helyét parkosították.

 

A VÁROS KÖZTÉRI SZOBRAI

 

 

A Petőfi szobor.

 

 

Károli Gáspár

 

 

Kaffka Margit szobor.

 

Az Avram Iancu szobor.

 

A román katona emlékmű.

 

Vasile Lucaciu szobor.


Szent Florian szobor

Dr.Németi János tudományos kutató, a város díszpolgárának szoboravató beszéde

Tisztelt egybegyűltek!
Mélyen tisztelt Nm. és Ft. Schönberger Jenő püspök Úr!

Mint ismeretes Mold Marius helyi vállalkozó ajánlotta fel, hogy szülővárosának elkészítteti Szent Flórián szobrát. Az új alkotás Deák Árpád nagyváradi szobrász bronzból készült műve. Az egykor a város központját díszítő régi szobor, már nem állja ki a klíma viszontagságait, ezért vált szükségessé egy hasonló új szobor elkészítése. Az 1857-ben készült város térképen, a Nagypiactér közepén egy kút látható és egy négyzet alakú meg nem jelölt épület (?) vagy éppen a már meglévő szobor talapzata.
Az idősebb generáció még jól emlékszik a régi piactéri „cédulaházra”, amelynek úgy látszik mintha a tetején állt volna a Flórián szobor. Az idők folyamán megszokottá vált, beleolvadt a régi városképbe. Gyakran vált csínytevések tárgyává, mert a szőlőskertből hazatérő, néha kapatos ifjak egyike-másika virtuskodásként fogadásból felmászott a cédulaház tetejére, hogy „kezet fogjon” Flóriánnal. A második világháború alatt a csellengő katonák még céltáblának is tekintették. A golyók nyomai és a szoborba fúródott lövedékekek láthatóvá váltak a szobor restaurálása során.
Egy napon váratlanul ismét beszéd tárgya lett a szobor, ugyanis az 1970-ben megkezdett városrendészeti terv szerint a Nagypiac helyére tervezték az új városközpontot, a cédulaházat és vele együtt a Flórián szobrot lebontásra itélték. Ekkor sikerült a Nagykárolyi Múzeum munkatársainak jobban megfigyelni a különös szimbiózisban lévő „épület-szobor együttest”. A város gazdasági egysége (az I. G. O.) igazgatója parancsára, aki nem igen állt szorosabb kapcsolatban a szentekkel, ki akarták vitetni a szobrot a szeméttelepre az épülettörmelékkel együtt. Sok húzavona és értelmetlen vita után a város akkori vezetőségének a jóváhagyásával a szobrot ideiglenesen a kastélykertbe menekítettük és a szökőkút mellett állítattuk fel. Itt állt elárvulva, több mint negyedszázadon keresztül. Ezért állították a fiatalabb városatyák, hogy a szobor a kastélykertbe tartozik és itt is kell a restaurálás után újra felállítani.
Önkéntelenül is felvetődik a kérdés, mit ábrázol a szobor és hogyan kötődik városunkhoz. Az eredeti szobrot homokkőből faragták és természetes nagyságában ábrázol, kissé stilizálva egy római katonát, mégpedig egy centúriót, aki egyik kezében zászlót tart, míg a másikban egy vödörböl vizet önt egy égő házra. A mű alkotójának nevét nem ismerjük, nem képez különösebb művészeti alkotást, de nem is értéktelen.
Az ábrázolt alak Szent Flórián. Napja május 4-én van és tűzvészek elleni patrónusként tisztelték, egyben Alsó-Ausztria védőszentje, aki Kr. u. 240 körül születhetett, a római hadsereg századosa (centúrió) volt. Diocletianus császár (Kr. u. 284–305) alatt a keresztényüldözés idején halt mártírhalált Laureacumnál (ma Loch) 304-ben, mivel nem tagadta meg hitét, malomkővel a nyakában az Enns folyóba ölték. Kultusza, szentté avatása után, gyorsan elterjedt Ausztriában, Tirolban, Bajorországban, Itáliában és Lengyelországban. Kezdetben az árvizek elleni védekezéskor fordultak hozzá és csak a XV. század végén lett a tűz patrónusa, ugyanis azt tartották róla, hogy imájával egyszer egy egő városban eloltotta a tüzet. Ebben a minőségében felváltotta az addigi tűzoltó Szent Lőrincet. Magyarországon és Erdélyben először a középkor végén találkozunk szorványosan tiszteletével, főleg többségében németek lakta vidéken. Igen népszerűvé vált a német telepítéseknél, ma gyakran találkozunk kép vagy szobor alakban ábrázolva. Életnagyságú szobrát általában a köztereken helyezték el. Egy régi néphagyomány szerint halálának évfordulója napján, mint a tűz újjáéledésének szimbólumaként fellobantják a lángot vagy ennek ellentéteként nem gyújtanak tüzet. Ma egyértelműen a tűzoltók patrónusa, de tisztelték a kéményseprők, sőt a fazekasok is.
A nagykárolyi Szent Flórián szobor hasonmását megtaláljuk Németszentpéteren vagy Kaposvárott és Dunaszekcsőn. A piactéri lebontás alatt megoldódott a már említett furcsa „épület-szobor” rejtélye. Egy XIX. században készült városképet ábrázoló festményen a piactéren, egy magas talapzaton álló szobor látható, amely köré az 1880-as években építették a cédulaházat. Az igen masszív és magas oszlop talapzatában egy kőkazettát találtunk benne 1800-1807 között vert rézkrajcárokat és egy feliratos ólomlapot, amely latinul a szobor felavatását 1811-re teszi. A két oldalra írt szöveg a magyarra fordítva így hangzik; egyik oldal: „Elhelyeztetett Klobusitzky Ignác a Károlyi grófok összes birtokának tejhatalmú jószágigazgatója, Borsitzky Pál nagykárolyi dominium inspectora, valamint Faulwetter építész által, amíg a szerződés (megállapodás) előbb papíron és rézben megvalósult az 1811- es évben”; másik oldal: „Waldstein-Wartemberg grófnő (gróf Károlyi József a fiatalon elhunyt gróf özvegye) nemrég Keglevits gróf felesége és családja (fiai) István, György és Lajos költségén”.
Az építész Echard Faulwetter, aki a munkálatokat felügyelte 1771 március 5.-én született Nagykárolyban. Waldstein-Wartenberg Erzsébet grófnő (1768-1803); gróf Károlyi István (1797-1865); gróf Károlyi Alajos (1799-1863); gróf Károlyi György (1803-1877).
A Szent Flórián szobor egyike azoknak a városunkban felállított köztéri szobroknak, amely átélte a történelem viharát és szerves részét képezi annak a városképnek, amely Nagykárolynak városi jelleget adott.
Köszönet illeti az új szobor mecénását Mold Marius urat, valamint a Deák Árpád szobrász urat, hogy ismét, bár átalakult formában, díszíti városunkat, ez a műalkotás, amely dísze volt és lesz városunknak.

I Ferdinánd román király szobra .


 

TERVEK AZ ÚJ VÁROSKÖZPONTRÓL.

 

Megszépül Nagykároly régi központja...

 

Városfejlesztés szerte Nagykárolyban.

Közel 5,5 millió eurónyi támogatás érkezett 2013-ban Nagykárolyba. 2014-ben kell befejezni mindahányat.
A városfejlesztési beruházások szemmel láthatók.
A színház és a kultúrház megújulását célzó beruházás körülbelül 40, a Kossuth-kert felújítását, újraélesztését célzó projekt összességben körülbelül 70 százalékban készült el. A hajdani kaszárnyaépületet különféle civil és önkormányzati szervezeteknek, intézményeknek tudja majd felajánlani a helyhatóság annak a projektnek köszönhetően, mely hozzávetőleg 65 százalékban készült el, akár már januárban átköltözhetne a helyhatósági apparátus az új városházába, de valószínűsíthetően csak tavasszal kerül sor az áttelepülésre.
Határon átívelő kezdeményezés révén a többi között jutott pénz a nagykárolyi Kalazanci Szent József és a magyar ajkú görög katolikus templom felújítására is.


A volt Arany Szarvas fogadó (kaszárnya) épülete.
Görög katolikus templom.

Kalazanci Szent József templom.




 

Elválaszthatatlanul a kastélyhoz tartozik a Ká­ro­lyi grófok kap­lonyi kriptája is, ami az ottani ka­toli­kus templom alatti pincében ka­pott helyet. A korai időkben ide temetkezett a család. A kommunizmus idején el volt rejtve a be­já­rata, az oltár mögé. Több sír­rab­lás­nak esett áldozatul a török idő­ben, és a két világháború alatt is. Nagy kincset rejt ez a kripta-ká­polna, ugyanis az itt található egy nagyon értékes, egy tömb carrarai márványból, P. Bazzanti művész által készített feszület, amilyenből ezen kívül csak egyet­len egy található az egész világon. Itt ferences kolostor is működött, őket is a Ká­ro­lyiak hozták ide.

 

KAPLONY

 

 

KAPLONY kisközség, nevét ez a község a honfoglaló magyarok "Kupolon" törzsétől nyerte, melynek itt vára volt. Ebből a nemzetségből származott a kath.hit terjesztése és gyarapitása tekintetében halhatatlan érdemü Károlyi grófi család, melynek itt a bölcsője. Károlyi Sándor gróf ez ősi hely iránt a kegyeletet megörökiteni akarván, annak a monostornak és templomnak romjain, mely a régi krónikások szerint sz. Márton tiszteletére már 1100.-ban létezett itten, bazilikaszerü templomot épittete Urunk születésének tiszteletérei 1719.ben, a mely templom az alapitó gróf családjának temetkezési helyéül is szolgál.A templom mellé zárdát is épittete s betelepité a sz. Ferencz-rendüeket, reájok bizva a családi sirbolt őrizetét.Az ő lelki gondozásukra bizattak a sváb ajku hivek is, kiket az első bevándorlottakból Károlyi Sándor gróf 1712. ben telepitett volt ide. E templomot az 1834 október 15.-iki földrengés annyira megrongálá, hogy ujjá épitéséről kellett gondoskodni A régi alapokon 1841- 1848 ig készült el, Ybl Miklós terve szerint, román` stilben, két toronynyal, b e. gróf Károlyi György m. kir. főudvarmester, kegyúr bőkezüségéből, és Páduai sz.Antal tiszteletére szenteltetett föl. Hátsó részéhez van épitve a családi sirbolt. 1892.ben az egész templom alaposan megujittatott, a templom előtti rész izlésesen rendeztetett, Károlyi Tibor gróf által. Ugyanő 1898-ban a sirboltot Florenczben készitett fehér márvány keresztoltárral látta el. Kápolna van a temetőben a feltámadt Üdvözitő tiszteletére.

 

 

Nagykárolytól 4 km-re fekszik Kaplony települése. Itt található a Károlyi-család sírboltja, ahol a család híres személyiségei nyugszanak, s amely az Ybl Miklós tervei alapján újjáépült román kori templom alatt helyezkedik el. A legismertebb közülük Károlyi Sándor díszes bronz szarkofágja. A családi mauzóleum ajtaja 1948-ban nyílt meg a kíváncsi látogatók előtt. Az idén közel 70 év után újra grófi temetési szertartás színhelye volt Kaplony.2009 júniusában, Brazíliában elhunyt gróf Károlyi Lajost és nagynénjét, az 1976-ban elhunyt Károlyi Consuelo grófnőt (Svájcban elhalálozott ifj. gróf Nagybányai Horthy Miklós felesége, született gróf Nagykárolyi Károlyi Consuelo) nagy érdeklődés mellett temették el a családi kriptába. Már 38 családtag nyugossza örök álmát itt. A Károlyi-családnak a kaplonyi kriptában nyugvó tagjainak névsora: itt olvasható.

A kaplonyi Szent Antal templom és kolostor.

 

A VÁROS MÉG EMLÍTÉSRE MÉLTÓ MŰEMLÉKEI:

 

Kalazanci Szent József római katolikus barokk-templom - 1778

Nagykároly mezőváros plébániatemploma a középkorban Mindenszentek tiszteletére volt szentelve. A XVI. században a reformátusoké lett, de Károlyi Sándor visszavette tőlük az 1720-as években. Cserébe új templomot épített a reformátusok számára a város szélén. A gróf 1723-ban piarista szerzeteseket hívott a városba, majd a templom mellé rendházat és iskolát építtetett számukra, ahol 1727-ben kezdődött meg a tanítás. Egy XVIII. századi rajz szerint a templom ekkor még középkori formájában állt, a környék ismert XV. századi gótikus templomaival egyező kialakítású volt: nyújtott szentéllyel, támpillérekkel, nyugati toronnyal, amelyet ekkor hagymás barokk sisak koronázott. Az új barokk templom építésére Károlyi Antal (1732-1791) idejében került sor, aki József nevű fia születése (1768) után, hálából, fogadalmát teljesítve fogott a munkához, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal 1769 és 1779 között folyt.



A régi görög katolikus templom - 1766



Rutén görög katolikus templom - 1738

A források először az 1720-as években tesznek említést a hajdúvárosi görög katolikus fatemplomról. 1736-ban egy újabb fatemplom építésére is sor került. Mivel az új templom közös használatában a román és a rutén nemzetiségű görög katolikus hívek nem tudtak megegyezni, a ruténok kénytelenek voltak új templom építéséhez fogni. Az 1737 és 1739 között felépült új templomot a Károlyi család jószágkormányzója, Rácz Demeter (1710-1782) építtette. Az építkezések befejezéséig a rutén hívek a régi, még fennálló fatemplomot használták.

Evangélikus templom - 1823



Református templom - 1795-1800



Vármegyeháza - ma Iuliu Maniu Iskolaközpont - 1760.

1760-ban épült mint vármegyeház, miután Nagykárolyt megyeszékhellyé nyilvánították. Az 1834-es földrengés nagyon megrongálta, de hamarosan újraépítették. Az új emeletes épület hatalmas udvart zár körül, melynek hátsó része a Szent Bazil szerzetesrend hajdani épülete, melyet később börtönnek használtak. 1905-ben az akkor divatos szecesszió ízlésének megfelelően újjáépítették. 1930-tól iskola működik benne. A Doina utcai szárnyának falán 2001 augusztus 8-án leplezték le Kölcsey Ferenc emléktábláját, aki Szatmár vármegyei jegyző is volt.



1-es számú iskola - volt Állami polgári leányiskola - 1896

1896-ban épült a Vadai-köz (ma Gh. Bariţiu utca) sarkán, a Térey-kúria területén. 1899-ben a Petőfi Társaság és a Nagykárolyi Kölcsey Egyesület emléktáblát leplezett le az akkori Polgári Leányiskola falán, annak emlékére, hogy Petőfi Sándor a kúria kertjében látta meg először a sétáló Szendrey Júliát. Az emléktáblát az 1920-as években összetörték. 1943-ban a nagykárolyi cserkészek új emléktáblát helyeznek el az épület falán, amit a 60-as években a hatalmasságok levétetnek. Jelenleg az emléktábla ma a Terem-utcai evangélikus templom portikusának falán található.



A Kaffka Margit szülőház.

Kaffka Margit író- költőnő Nagykárolyban született 1880 június 10-én. Szülőháza a Kaffka Margit utcában (volt Zöldfa utca és Avram lancu utca) áll. Az 1887-ben leégett, majd 1890-ben újraépült ház falán helyezték el az írónő emléktábláját.

Lánygimnázium.

A gróf Károlyi Antal által adományozott telken 1779-ben épül fel egy nemzeti iskola, melynek két normál osztálya volt (innen az iskola neve). Az 1887. évi tűzvész alkalmával az iskola épülete leégett. A ma is fennálló épület 1889-ben épült. Az 1948-as iskolareform ezt az iskolát is megszüntette, de mint állami iskolában tovább folyik a tanítás




Ecsedi Láp lecsapoló társaság épülete - 1885 (ma városi rendőrség)




A római katolikus Plébánia élülete.

A kegyesrendiek társházának alapkövét 1725-ben tették le, melybe még az évben beköltöznek a piaristák. 1834-ben az épületet a földrengés annyira megrongálta, hogy gróf Károlyi György új társházat építtet. Az eredetileg egyszintes épületre 1930-ban kerül emelet. Jelenleg a római-katolikus plébánia székhelye. 2013-ig itt működtettek napközit és gyermekotthont a piarista nővérek.
Itt tanárkodott 1775-76-ban Révai Miklós nyelvtudós és 1849-50-ben meg Erdősi Imre, a branyiszkói hős is.E két jeles férfiú nagykárolyi tartózkodását örökíti meg a társház udvari kapuja mellé helyezett még ma is álló márványtábla:

Révai Miklósnak,
nemzeti nyelvünk nagy újjáalkotójának,
és
Erdősi Imrének,
a branyiszkói hősnek,
kik e ház lakói voltak, emlékezetükre
létesitette ezen táblát
a "Nagy-Károlyi Kölcsey-Egyesület."
1901 julius 2-án.





A római katolikus leánynevelő intézet - 1893.

1893-ban építtette a római katolikus egyház és mint katolikus leányiskola működött 1948-ig, a Paulai Szt. Vince irgalmas rend nővéreinek vezetése alatt. Az épületben működött a „Melinda“ árvaház, majd az 1-es sz. Elemi Iskola, napjainkban pedig a Piarista Nővérek Gyermekotthona.



Az egykori Szent László-konviktus



A Kalazanci Szent József római katolikus liceum - Kegyesrendi főgimnázium.

A gróf Károlyi Sándor által betelepített piaristák 1727-ben kezdik oktató-nevelő munkájukat a kezdetben két osztállyal működő gimnáziumban. Mivel az iskola további osztályokkal bővül, 1766-ban gróf Károlyi Antal új iskolát építtet a már hat osztállyal működő gimnázium számára. Ebben folyik a tanítás 1887-ig, amikor felépül a ma is fennálló iskolaépület. Ebben az épületben 1923-ig működött a VIII osztályos gimnázium, amikor a hatóságok betiltották a működését. Az iskola padjaiban olyan neves személyiségek tanultak, mint Ady Endre, akinek az emlékét az iskola falán elhelyezett márványtábla örökíti meg, Jászi Oszkár társadalomtudós, publicista, Aurel Popp festőművész, román diákjai közül Simion Bărnuţiu neve az iskola előtt álló mellszobrán olvasható. Ma a „Josephus Calasantius” Római-katolikus Líceum.



A volt polgármesteri hivatal - "Albina" bank épülete - 1911



A kétemeletes épületet, amint a bejárati előcsarnok falán levő két márványtáblán is olvashatjuk, 1910-1911-ben építették Magyar Vilmos műépítész pályadíjat nyert tervei alapján, Illés József városi mérnök ellenőrzésével. Az egykori „Albina“ Bank számára építették, 1968 és 2013 között pedig ebben az épületben működött a polgármesteri hivatal.

Az "ARANY SZARVAS fogadó", később városháza - ma polgármesteri hivatal - 1805.

Az 1834-es földrengés az „Arany Szarvas“ fogadót is erősen megrongálta. Ennek a helyén építtette gróf Károlyi Györgyné Ybl Miklós tervei alapján a ma is meglévő épületet. A fogadó emeleti szobájának ablakából kitekintve látta meg Petőfi Sándor a Térey-kertben sétáló Szendrey Júliát és a fogadó díszes báltermében ismerkedtek meg 1846. szeptember 8-án. Ugyancsak itt ismerkedik meg Petőfi Teleki Sándorral, a „vad gróffal“, akinek koltói kastélyában tölti majd mézesheteit feleségével Szendrey Júliával. 1890-ben ebbe az épületbe költözik a városháza, 1968 után raktár, lerakat, mig a 90-es években a határőrség veszi birtokába. A hajdani barokkos épület a felismerhetetlenségig tönkrement. Báltermének gyönyörű csillárjait az evangélikus templomba menekítették. Az épület restaurálása után, 2013-tól újra itt működik a polgármesteri hivatal.




Városi színház - 1907

1907 október 5-én díszelőadással avatták fel a Kopeczek György tervei alapján, Bede Antal építőmester vezetésével épült színházat. 1920-ban a Gáll József (1811-ben, Nagykárolyban született, író, költő) nevét viselő színház, a Carmen Sylva nevet kapja. 1920-tól mint „képmozgó“ is működik. 1953-ban felújítás címén szecessziós külsejét „modern“ formára átépítik, belső terének páholysorait lebontják, új széksorokkal látják el. Ma ismét városi színház.



Állomás épület - 1912

A város kicsi vasútállomása (indóház) 1871-ben épült, amikor átadták a forgalomnak a Debrecen - Szatmárnémeti vasútvonalat. A növekvő igényeket ez az épület a XX. század elején már nem tudta kielégíteni, ezért 1910-1912 között új vasútállomást építenek, bővítik a pályaudvart. A napjainkban is fennálló épületet a II. világháborúban bombatámadás érte, de jelentősebb kárt nem szenvedett és tatarozása pár év alatt befejeződött.



A volt Arany Csillag vendéglő

"Szemben a megyeházával,... az "Arany-Csillag"-korcsma, a melyben, mint a hogy említettük, a földrengés alkalmával vármegyegyűlést is tartottak. Azon a nevezetes és zajos gyűlésen mondott le Kölcsey a követségről. Nem akarta a vármegyét tovább képviselni a pozsonyi diétán, mert az addigiakkal ellenkező utasításokkal látták el. Petőfi is megfordult abban a fogadóban. Falán emléktábla is van. Igy szól:

E helyen állott
az Arany-Csillag vendéglő,
a hol védő barátságába vette
a vármegyei liberális ifjuság Petőfit,
a "Nagykárolyban szeptember 7, 1848"
költőjét."
Emelte a nagykárolyi Kölcsey-egyesület 1899. szept. 24."



 


 

A KASTÉLY FELÚJÍTÁSA.

 

 

2009.09.16. A nagykárolyi és az erdődi önkormányzat közös pályázatot készített, előbbi a Károlyi kastély, utóbbi a Károlyi vár felújítása érdekében. A közbeszerzési pályázatot egy konzorcium nyerte Kastély-társulás néven. A konzorciumot négy Szatmár megyei cég alkotja. A nagykárolyi Károlyi kastély restaurálási munkálatainak értéke 19 millió lej.

 





 

2011.07.27. Eddig a nagykárolyi kastély tetőzetét és homlokzatát 90 százalékban újították fel, a belső vakolást és a szigetelést teljes egészében befejezték. Építészeti szempontból hozzávetőleg a munka fele részét végezték el. Az asztalosmunkák 40 százaléka van már kész, a padlózatnak pedig kevesebb mint egyharmada, míg a külső vakolásnak hozzávetőleg 40 százaléka.Reméljük, hogy az év végére látogatható lesz a kastély!

 

2011.12.02. BEFEJEZŐDTEK A KASTÉLY FELÚJÍTÁSI MUNKÁLATAI!

 

 

BÜSZKÉK LEHETÜNK ÚJJÁSZÜLETETT NEMZETI KINCSÜNKRE.!

 













 

2011.12.22. Ideiglenesen megnyitják a kastélyt a nagyközönség számára és a kastélykertben sor kerül gróf Károlyi Sándor szobrának felavatására.

 

 

 

 

 

A nagykárolyi várkastély tehát él, és szerves ré­sze a városnak. Re­mélhetőleg nem csak kultu­rá­lis, de fizikai mivoltában is visz­szanyeri eredeti fényét. Fontos len­­ne megőriznünk az utókor szá­mára, hi­szen nem őseinktől örö­költük, hanem unokáiktól kap­tuk kölcsön.

 

 

 






Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!