Hadad (Hodod)

Erdélyben, a mai Románia területén van egy szinte érintetlen gyönyörű vidék, Szilágy- és Szatmár megye határán, a történelmi Tövishát. (1968-ban Szatmár megyéhez csatolták.) Magyarok lakta falvak húzódnak meg az erdők és dombok tövében. A falvak megőrizték régies jellegüket, lakói pedig azt a vendégszeretet, ami az erdélyieket mindig is jellemezte. Hadad község a XX. századig a környék központjának számított (1482-ben már mezővárosi rangú település - oppidum). Az Anjou-korban királyi birtok volt. 1383-ban kapja meg a Kusalyi Jakcs család, Nádasd, Korond és Bogdánd falvakkal együtt. Rövidesen az uradalom központjában Hadadon várat épített a birtokos család, amelyet először 1399-ben említenek a források. A település XV. századi református temploma a térség gótikus építészetének egyik legszebb példája. A templom mai formájában a XV. században épülhetett, gótikus stílusban.

A berendezés legnagyobb figyelemre méltó darabja az 1754-ben, Sipos Dávid kőfaragó mester által készített szószék. A homloktáblákat jellegzetes késő-reneszánsz növényi díszítés tölti ki, valamint felirat, évszám és címer utal a megrendelő Wesselényi Ferencre és feleségére Rhédei Zsuzsannára, valamint a készítés idejére.

A lejtőmozgások miatt a templom jelentősen megrongálódott, és hamarosan az enyészet vár a műemléktemplomra, ha nem érkezik gyorsan a segítség ! ...De megérkezett, hála és köszönet az adományozóknak. Az itt látható videón a Magyarországi Kultuszminisztérium munkatársai ellenőrzik a helyreállítási munkálatokat.

A vár az V. században épült, Báthori István fejedelem Wesselényinek adományozta és a család tulajdonában is maradt a II. világháborúig. A Rákoczi szabadságharc alatt elpusztult, romjaiból 1761-ben barokk kastélyt építettek.
A szolgálati-, és cselédlakásokat 1783-84 között építették.
A kommunista rendszerben a helyi polgármesteri hivatal működött benne.
A Wesselényi örökösök 2007-ben kapták vissza a műemlék épületet, majd áruba bocsátották.
A hadadi barokk kastély a falu közepe táján, a települést keresztülszelő országút mellett, téglalap alaprajzon épült fel, s homlokzattal az udvar felé néz. Utcai frontja előtt virágoskert van. Az udvarra szolgáló bejáratot két- felől magas posztamenseken álló késő-barokk stílusú vázák díszítik.

A Wesselényi kastély.







Bejárata. A kastély udvari homlokzata.





A melléképületek.

A XVIII. században a kastélyt Lintzmann József debreceni építész a Wesselényi család megbízásából barokk stílusban építette újjá. Itt őrzik a kastély címerét, az eredeti díszített faajtókat és ablakokat, terrakotta kályhákat és kandallókat. A kastély nagyon jó állapotban fennmaradt, köszönhetően a folyamatos használatnak és a helyiek hagyomány őrzésének.
Jelenleg a melléképületben működik a községi művelődési ház, a tulajdonos ugyanis csekély bérleti díj fejében átengedte ennek használati jogát az önkormányzatnak, a főépület viszont üresen áll. „Nagyon ráférne már a kastélyra a felújítás. Szeretnénk valamiképpen megvenni, de szívesen együtt is működnénk a tulajdonossal, akár közös pályázatot is készítenénk a munkálatok finanszírozására, ha sikerül megállapodnunk”.
A polgármester úgy véli, az épület igen alkalmas lenne kulturális központnak, ahol konferenciákat lehetne szervezni, továbbá turistákat is fogadhatnának itt, hisz a környék igen gazdag műemlékekben és a táj is szép. Az elöljáró szerint vonzó programokat kínálhatnának a kirándulóknak, hisz a nyári táborhelyként használt Dégenfeld-kastély, a református és az evangélikus templom, valamint a régi vár pincéjének látogatható része egyaránt érdekes lehet a turisták számára.

A Dégenfeldi kastély

Ezen a vidéken van a Dégenfeldek ősi kastélya is. A hadadi Wesselényiek építették 1790-1810 között. Házasodás után került az épület és a birtok egy része a gróf Dégenfeld család tulajdonába. Gróf Dégenfeld Maximilián 1810-ben telepedett le Szatmár vármegyében. Dégenfeldék Németországból jöttek, református vallásúak voltak. 1945-ig fával, pénzzel, adományokkal segítették a kiterjedt birtokaikon lévő falvak református templomait, egyházi iskoláit. Az 1946-ban államosított, akkor még jó karban lévő, gyönyörű park övezte épületet 1946-ban vette tulajdonába a román állam. Hatvan év eltelte után, visszakerült gróf Dégenfeld Pál jogos tulajdonába.

A gróf a kastélyt a Református Egyházkerület gondjaira bízta, kötött velük koncessziós szerződést. Hála és tisztelet a kastély jelenlegi vezetőinek és gondozóinak kik megtöltik tartalommal, élettel mindennapjait.

( Táboroknak ad helyet, kulturális rendezvényeket tartanak, szállást is tudnak biztosítani fiatalok számára.)

Érdemes felkeresni honlapjukat is, ahol részletesen beszámolnak az ott zajló eseményekről.

A cím:www.degenfeld.hupont.hu

A hadadi református temetőben található a Wesselényi kripta,igen elhanyagolt állapotban.

Képek a kastélyról. Címerek az északi homlokzaton.

-1850-ben 1137 lakosából 622 volt magyar, 332 német, 125 román, 35 cigány és 21 zsidó nemzetiségű; 638 református, 328 evangélikus, 124 görög katolikus, 26 római katolikus és 21 zsidó.
-1900-ban 1830 lakosából 1451 volt magyar, 479 német és 189 román anyanyelvű; 1173 református, 507 evangélikus, 230 görög katolikus, 167 zsidó és 42 római katolikus vallású.
-2002-ben 912 lakosából 717 volt magyar, 72 román, 78 cigány és 44 német nemzetiségű; 692 református, 68 baptista, 56 ortodox, 55 pünkösdista és 13 római katolikus vallású.