Bejelentés


TEGNAP MENTSÜK, AMÍG MÉG MENTHETŐ










Avasújváros (Oraşul Nou)

Elhelyezkedése.

 

TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS


 

Már a Hunyadiak korában jelentős település volt.
Egy 1633-ból származó okirat szerint Bethlen István adományként kapta a falut.
Régi, szép neve Mezőújváros.
1270-t tekinthetjük a település alapítási esztendejének, mivel ez az első adat ebből az évből maradt fenn.
Avasújváros az Avasság legelső települése, ahová a magyarok, mivel nem volt messze a síkságtól s nem feküdt magas hegyek közt, a Tálna patak völgyén korán felhatoltak.
Az uralkodó 1270-ben, mint kihalt ember birtokát adta át a Morócz család ősének és a középkor végén teljesen magán jellegű teleppé vált. Későbbi földesurai a Báthory majd a Wesselényiek.
Földjei a Tálna vize mellett igen termékenyek, rétjei, forrásvizei jók, rengeteg erdeje tölgy, bükk, muzsdajfákból áll, szőlője jó bort terem, de keveset. Már a XIV. század elején volt itt egyház. Nagyon jellemző, hogy a helység közigazgatásában az egyházi és városi kormányzást csak 1805-ben választották külön.1686-ban zsinatot tartottak itt.
Temploma a XV. századból való lehet, de az 1717-es tatárjáráskor leégett, de restaurálták. 2000.Okt.30-án avatták fel.Felépítését támogatták a német és holland segítő szervezetek.
Újvárosi János a település névadója, de mégis a legvalószínűbbnek az az elmélet tűnik, hogy a feldúlt aranyosmegyesi vár lakói ide menekültek és itt akarták felépíteni az új várat, az új várost.
Az idősebb lakók szerint, a századok folyamán legalább háromszor helyet cserélt a település.
Először a Bodó nevű hegy alatt állt, de ez egy kevésbé védett terület volt, ezért visszahúzódtak a Feketehegy alatti völgybe, de innen is elköltöztek a mai muzsdaji tó irányába, de az országúttól jó távol, végül következett a mai hely.
Avasújváros történelme évszázadokon át összefonódott a reformációval, így a helyi református egyház története csak nem azonos a mezővároska történetével. 1805-ig a település kormányzását is ugyan az a testület végezte. Bár ezen egyház reformálásának évét nem tudjuk megállapítani, de Újváros már az első időben elfogadta a reformációt.
A későbbi idők számadásaiból kiderül, hogy a református egyház, s egyúttal a mezőváros gyarapodásából kitűnik, hogy mind a malom, mind pedig a kocsma szép jövedelmet hozott és az egyház már korábban is kapott adományokat a város urától. Ezzel függ össze többek között az is, hogy 1649-ben megvehetik a templom nagyobbik harangját és 1686-ban már Újvárosban tarthatják meg a kerületi egyházgyűlést.
Aztán nehezebb idők következtek. Német és török egyaránt sanyargatja az országot. A hosszan elhúzódó háborúskodás, a váratlan rajtaütések és rekvirálások elszegényítik a lakosságot, vele az egyházat. Feljegyezték, hogy 1691-ben a „hírtudók” jelentései alapján Újváros népe szertefut, magát és barmait az erdőkön, mezőkön rejtegetik, a malmot zálogba adják. Az ellenséges hadak elvonultával a vallásos buzgóság, az áldozatkészség visszatér, és az egyház népesedik, a templom szűkül, kart készítenek elé.
1717-ben jön a tatár, a hívek javaikkal a hegyekbe menekülnek, s az ellenség felperzseli az egész várost.
Az egyház tulajdonképpeni hegyi háza a szőlő alatt épült 1768-ban. Először 1896-ban, majd száz év múlva másodjára is felújították, átépítették, elnyerve mai formáját. Az egyház jellegzetes szokása, hogy október utolsó vasárnapján hálaadó istentiszteletet tartanak, hálát adnak Istennek az évi termésért. A községhez tartozik a Grosz-tanya. Nevezetes emléke a négy kőre járó malma, a melyet még Bethlen Gábor erdélyi fejedelemtől kapott.

 

Elődeink írták:

„Avas-Újváros, jó rendű Mezőváros egy tágas völgybe a Megyessi, és Újvárossi hegyek napkeleti óldalába, Református Magyarok lakják, kiknek kőből épűltt szép Templomok, tornyok nagy harangokkal és órával, Prédikátorok Técsy Dániel a vidéknek jegyzője, van Oskola tanítójok is 183. házból áll az Avasságnak anya városa. Sok erdeje a lapos és hegyes részeken, tőlgy, cser, musdály, és bik fákból álló. Szőlő termő dombjai: Piacz, Virág, Diós, Fövény, Balocz nevezetűek, Becsky Uraknak nevezetes tábla szőlőjök jó bort teremnek. A Tána vize partyán két felől gazdagon termő főlgyei, jó széna tsináló helyei, fris forrásbokból ivó vizei. Esztendőben egy vásár esik benne Úr napkor, mellyben az Avasi pillangós Oláh Fáták kivarrott ingekbe elő állanak a Zsukátákra. Van a városnak jó hasznot hozó vízi malma a Tána vízén, és Városban fenn álló szabad kocsmája. Főldes Urai: Gróf Teleky Sámuel, Báró Wesselényi Jósef, Gróf Barkóczy Ferencz, Gróf Károlyi ház, Gróf Kornis, Wécsey, és Bánffy Bárók, Becsky, Irinyi, Rápolthi Nagy, Kállay, Bagossy, Darvay, Linkner, Dobay, Gáspár, Ajtay, Mellczer, Mándy, Kanisay, Jármy, Ottlik, Cseh Urak...

 

AVASÚJVÁROS ETNIKAI ADATAI.

ÉvRománMagyarNémet
1880641079-
18904614862
19002171605-
191011819422
19203631427-
193049517481
19414482006-
1948---
1956---
19661911811-
19771191918-
19929218415
20029116853

 

A református templom


 

Legjelentősebb épülete az 1000 főt is befogadni képes református temploma. A 15. században épült templom köré építették. 1988-ban kezdték meg az új templom építését, templomjavítás és bővítés címen, majd az 1989-es események után a terveket megváltoztatták, és egyhajós templom helyett kereszthajósat építettek végül. A régi templomnak csak a tornya maradt meg, melyet 1796-ban építettek, a többit lebontották. 2000-ben került sor az ünnepélyes felszentelésre. A régi templomból származik mészkőből faragott, kelyhet mintázó kőszószéke is, melyet a híres kőfaragó mester, Kidei Sipos Dávid faragott 1759-ben. Református közösségének jelentőségét mutatja, hogy 1686-ban zsinatot tartottak itt.










Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!